Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - MINÁROVICS JÁNOS: A VÍZEMELŐ GÉPEKTŐL A TŰZOL-TÓFECSKENDŐKIG. Adatok a tűzoltófecskendő kialakításának technikatörténeti vonatkozásaihoz

16. sz. kép Állati erővel hajtott vízmű elvi rajza Al Gasaritól 1225-ből Bild 16 Grundsätzliche Beschreibung des durch tierische Kraft getriebenen Wasserwerks von AI. Gasari (aus d. J. 1225) Karg Leopold augsburgi kútmester 1412-ben a városi árokba a Schwibbogentornál egy vízművet épített és a vizet öntöttvas csöveken a városban volt hét kúthoz vezette. Ulm a. D. (am Donau = Dunánál), a szabad birodalmi város 1426-ban olyan vízvezetékkel rendelkezett, amit szivatytyúmű táplált. Két vízikerekét a városi víziárok vize hajtotta. A városi vízmester akkoriban Felber János volt Nördlingenből. öt 1430 körül Augsburgba hívták, hogy a Karg Leopold által készített vízművet megjavítsa. Felber akkor egy víztornyot épített a Vöröstoronynál, amit kúttal kötött össze és vízhajtású erőművet készített. Augsburg 1450 körül további vízi eró'művet kapott, ami egymás fölé szerelt archimedesi csavarokkal egy alacsonyabban fekvő vártoronyba szállította a vizet. Ezt a híres „augsburgi gépet" 1537-ben hét archimedesi csavarosra cserélték ki. A tornyot és a tartályt ugyanakkor megemelték.

40 A tanácstól 1545 körül csak kivételesen jeles személyek nyertek engedélyt arra, hogy vízvezetéki csövön át a víztoronyból vizet vezettessenek a házukba. Később 1560 körül, 200 aranyforintért, illetve évi 10 arany díjazásért a polgárok is kaptak erre engedélyt.

41 A lübecki, 1294-ben épített vízikereket