Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez

nemzetközi tanácsot az országos tűzoltószövetségek képviselői, az évenként 25 frankot, illetve 24 koronát fizető kívülálló egyének és a tanácskozási joggal rendelkező tiszteletbeli tagok alkották. Új államok, tehát új tagok felvételéről szótöbbséggel a választmány dönthetett, és az a tagsági díjak befizetése után vált érvényessé. A tanács összejöveteleire, az általa rendezett kongresszusokra a választmány hívta meg a tagokat. Ügy döntöttek, hogy amennyiben a későbbiekben kongresszus tartására bármilyen okból nem kerülne sor, a tanács évenként legalább egyszer akkor is összeül. A tanács vezetőségét 11 tagú állandó választmány képviselte, amely az elnökből, a 4 alelnökből, a vezértitkárból, a pénztárnokból és a 4 ülnökből állt. A választmányt az elnök évenként legalább egyszer, 5 választmányi tag kívánságára pedig bármikor többször is összehívhatta. Az üléseket az elnök akadályoztatása esetén valamelyik alelnök vezethette. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történt, szavazategyenlőség esetén az elnök döntött. A választmányi tagokat 3 évre választották. A szövetség igazgatási költségeit saját pénztárából fedezték, amelynek a bevételi forrásait a tagsági díjak, a szubvenciók és az adományok képezték. Az egyéni tagsági díjakat 25 frankban határozták meg, míg az országos tűzoltószövetségek tagdíját a képviselőik számának figyelembevételével állapították meg. Az 5 képviselővel rendelkező ország évenként 75 frank tagsági díjat fizetett. A tagsági díj összege minden további képviselőre, egészen 15 főig — tehát a maximumig — plusz 5-5 frankkal emelkedett, egészen 125 frankig.

4 A szövetség alapítói abban is megegyeztek, hogy ezentúl az országonként megrendezésre kerülő kongresszusoknak és szakkiállításoknak a szervezésére csak a szövetség, illetve az abban részt vevő tagállamok jogosultak.

5 A szövetség céljakénthnúroztik meg azt is, hogy a tagok ismertessék egymással a tüzek megelőzésének, oltásának elméleti és gyakorlati eredményeit, anyagilag is segítsék és támogassák a tűz elleni védekezés megszervezését, ismertessék egymással a feltalálók munkáit, valamint az országoktűzoltóságai és műszaki vezetői között jó munkakapcsolatot és baráti viszonyt alakítsanak ki.

6 Mindezek megvalósítása érdekében elhatározták, hogy a világ nagyobb városaiban gyűléseket tartanak, szaklapot, szakkönyveket adnak ki, és terjesztik a haladást szolgáló új tűzvéde Imi (tűzmegelőzési, tűzoltási, technikai, taktikai, szervezési stb.) elgondolásaikat.

7 A párizsi alakuló kongresszuson a következő témakörök megvitatására került sor:

8 1. Melyik a legjobb eljárási mód tűzoltóegyletek alakítására olyan városokban, ahol ilyenek még nincsenek? 2. Hogyan szervezendő az elsősegélynyújtás? 3. Miként volna egy nemzetközi tűzoltóiroda szervezendő? 4. Az ipar újabb haladása és különösen a villamosság okozta tüzek ellen való védekezés.