Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

II. RÉSZ DOKUMENTUMOK - DR. SZABÓ KÁROLY: NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN. Adatok a nemzetközi tűzoltószövetség történetéhez

DR. SZABÓ KÁROLY NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS A TŰZVÉSZEK ELLEN I. A NEMZETKÖZI TŰZOLTÓSZÖVETSÉG MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ I. VILÁGHÁBORÚIG 1. Egyre szélesedő összefogás a tűzvészek ellen A tűz léte régebbi időkre vezethető vissza, mint az emberiség története. Az ember a tűzzel szembeni küzdelmet kezdetben csak annak bekövetkezése után, sőt vallási hiedelmek miatt esetenként még akkor sem vette fel. Az emberek először csak passzív módon, majd aktívan, de egyedül, elszigetelten, vagy spontán módon összeverődve, kisebb csoportokban védekeztek az őket veszélyeztető tüzek ellen. Az ad hoc jellegű védekezés mellett Kínában és Japánban már időszámításunk előtt, a IV. és III. évszázadban megtalálható a tűzzel szemben nagyobb eredményt ígérő szervezett összefogás. A római birodalom uralkodóinál pedig már azt tapasztalhatjuk, hogy a szervezett tűz elleni védekezést állami feladattá emelték. A tűzesetek megelőzése, a keletkezett tüzek tűzvésszé alakulásának megakadályozása érdekében egyre több uralkodói intézkedés kiadására került sor. Ezen kívül egyre több helyen a tűzoltás személyi és tárgyi feltételeinek a megteremtéséről is gondoskodtak. A világ különböző államaiban a városok egyenlőtlen fejlődése, különböző tűzvédelmi intézkedések és szervezetek kialakulásához vezetett. A kereskedelem fellendülésének, az ipar fejlődésének, a tudomány térhódításának, a technika és technológia minőségi átalakításának szükségszerű következménye volt az egyre szervezettebb és magasabb színvonalú tűz elleni védekezés. A tűz elleni védekezés akkor vált igazán a közösségek jól felfogott érdekévé, amikor egy-egy tűzeset a környezetére, tehát más emberekre nézve