Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

a) az ügyrend és szolgálati szabályok ellen elkövetett nagyobb vagy többszöri kihágás esetében; b) a testület érdekeit veszélyeztető vagy hazafiatlan cselekedet mi­att; c) közbotrányt okozó vagy becstelen magaviselet vagy iszákosság miatt; d) felebbvaló iránt szolgálatban tanúsított illetlen magaviselet, enge­detlenség, kiadott parancsnak megszegése, valamint összeférhe­tetlen természet vagy fegyelmetlenséget szító magaviselet miatt; e) ha a tag bűntény miatt bíróilag elítéltetett. A kilépett vagy kizárt tag kilépése előtt testülettől kapott egyenru­ha és felszerelést hiánytalanul visszaadni tartozik. Leltár 11. §. A gyári tűzoltó testületnek a gyár az egyenruhát, a felszerelést nemkülönben a tűzoltószereket saját költségén adja. Mindezen eszközök a gyár tulajdonát képezik. Nemkülönben a mű­ködő tagok baleset és baleseti halál elleni biztosítást is a gyár fizeti. Jövedelem 12. §. A testület jövedelmét képezik: a) a gyár hozzájárulása, b) önkéntes adományok, c) ünnepélyek jövedelmei, d) örökségek. Közegek 13. §. A testület ügyeit vezetik: a) a közgyűlés, b) a választmány, c) a parancsnokság. Közgyűlés 14. §. Minden év első negyedében közgyűlés tartatik. Rendkívüli köz­gyűlést összehívni a választmányi ülés határozata alapján az elnöknek áll jo­gában: ülés határozata alapján az elnöknek áll jogában; kötelessége pedig akkor, ha azt a működő tagok létszámának 1/3-a alapos indokolás mellett írásban kívánja. A parancsnok tartozik az elnök jóváhagyásával a kérvény beérkezté­től számított 30 nap alatt a rendkívüli közgyűlést összehívni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom