Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

ügyelő évenként egyszer bejárta a községeket, és ezért évi 400 koronát, a titkár pedig évi 300 korona fizetést kapott. A szövetség vagyona 1913-ban 5800 korona volt. A testületek 12 korona, a községek 4—80 korona tagdíjat fizettek évenként. Ezekből az összegekből és Pécs város évi 200 korona segélyéből fedezték az említett fizetéseket, a tanfolyamok tartását, a választmányi ülési kiadásokat és a nyomtatványok költségeit.

285 14. A Tűzoltók és menták kapcsolata Az 1876-ban alkotott magyar közegészségügyi törvényről

286 a szakemberek megállapították, hogy Európa legjobban sikerült egészségügyi törvénye. De volt egy nagy hibája, mégpedig az, hogy nem voltak meg a végrehajtásának a feltételei. A jogszabály 39. §-a szerint „. . .Rögtöni balesetek, valamint gyógyítható tetszhalál alkalmával a segélynyújtás mindenkinek, aki ehhez tettel vagy tanáccsal járulni képes, kötelességében áll. . ." Azonban az állandó pénzügyi nehézségek miatt a mentésügy szervezetének rendszere Magyarországon sokáig nem tudott létrejönni. Ennek ellenére olyan városokban, községekben, ahol az összetartozás érzése mellett a pénzügyi lehetőségek is nagyobbak voltak, valamilyen módon a mentőegyesületet létrehozták. A Temesvári Önkéntes Mentőtársulat 1886-ban, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület 1887-ben alakult meg. A kolozsvári 1892-ben, a szabadkai és egri mentőegyesület pedig 1897-ben jött létre. A temesvári, a budapesti és a kolozsvári önálló szervezetű volt, míg a szabadkai és az egri mentőegyesület a tűzoltóság keretén belül alakult meg. A szabadkai egylet megalakulása után ott tartották a mentő-vándorgyűlést, ahol először foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a mentőintézményeket a tűzoltóság keretében lenne célszerű meghonosítani. Dr. Major Ferenc, a főváros tiszti orvosa 1891-ben a Magyar Országos Tűzoltószövetség választmányát egy indítvánnyal kereste meg. Indítványában azt kérte, hogy a szövetség vegye fel programjába a mentés ügyét. Elképzelése szerint szerencsés megoldás lenne, ha a tűzoltók — bizonyos megszorításokkal — tömeges szerencsétlenségeknél a sérültek szállításával is foglalkoznának. Továbbiakban javasolta, hogy a tűzoltókat a mentőszolgálat ellátására gyakoroltassák be. A megyék székhelyein olyan mentőközpontokat hozzanak létre, amelyeknek a működése az egész megye területére kihat. Az országos tűzoltószövetség központi választmánya az indítványt elfogadta, és Major doktort felkérte, hogy részletes tervezetet és alkalmazott szolgálati szabályzatot dolgozzon ki, majd azokat együtt terjessze be.

287 Pécs területén is sok problémát okozott a megfelelő mentőszervezet hiánya. A város illetékesei szerint a mentőszervezet terve 1891-ben már készen állt, de amíg a városháza ki nem épül, a tűzoltóság megfelelő elhelyezést nem kap, addig a mentőintézményt megvalósítani nem lehet.

288