Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Az újonnan alakult kis csapat lelkes tagjai új hivatásuk eredményes végzésé­hez szükséges ismereteket és gyakorlati fogásokat nagy szeretettel és igye­kezettel próbálták elsajátítani. Elméletileg képezték magukat és a gyakorla­tokon is részt vettek. Kiképzésüket Setényi Antal pécsbányatelepi városi rendőrbiztos irányította. A kiképzéshez szükséges szereket időnként a vá­rosi önkéntes tűzoltótestület kölcsönözte. Alig öt hónappal a megalakulás után, a Szigeti országúton meggyulladt Kozma—Kozloder-íéle vendéglő is­tállójának oltásában, igaz csak vízhordó vedrekkel felszerelve, de a Zsol­nay-gyári tűzoltók is részt vettek. Ez a tűzeset jó példa volt arra, hogy ez eredményes tűzoltásnak a megfelelő oltófelszerelésekkel való ellátottság nélkülözhetetlen feltétele. Ezért a pécsi Ruepprecht cégtől 266 még 1887 no­vemberében egy vízhordó laj tot és egy egységes típusú kocsifecskendőt sze­reztek be. A kocsifecskendő 900 forintba került, ami nagy pénz volt, de olyan mértékben növelte a tűzoltócsapat ütőképességét, hogy Zsolnay nem sajnálta rá a pénzt. Ugyanekkor a kocsifecskendőhöz még 75 méter hosszú, mézgázott nyomótömlőt is beszereztek. 72. sz. kép A pécsi Ruepprecht János által 1887-ben a Zsolnay-gyári tűzoltóknak készített kocsifecs­kendő Bild 72 Wagenspritze, welche der Fünfkirchener Fabrikant J. Ruepprecht im J. 1887 für die Feuer­wehrleute der Fabrik-Zsolnay verfertigte

Next

/
Oldalképek
Tartalom