Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

55—56. sz. kép A pécsbányatelepi önkéntes tűzoltótestület alapszabályának első és utolsó lapja (1900. április 24.) Bild 55-56 Erste und letzte Seite der Satzung des frei A tűzjelző kapcsolatnak az is komoly hiányossága volt, hogy a gombnyomásra működő villamos csengővel csak azt lehetett jelezni, hogy tűz van. De azt, hogy a tűz hol van, és milyen jellegű, vagy mekkora már nem tudták egymás tudomására hozni. Ugyancsak gondot jelentett, ha egyszerre két helyen is tűz keletkezett. Ilyen példaként említhető az az eset, amikor az egyik éjszaka az egyik tűz a püspöki palotában, a másik a Weber-féle boltnál keletkezett. A Zsolnay-gyári tűzoltókra is szükség lett volna, de a tűzjelző nem működött. Igaz, ha a csengő működőképes, akkor a tűzesetek helyeinek megjelölése és annak meghatározása, hogy a gyári tűzoltók melyik tűzhöz menjenek, jelentett volna megoldhatatlan problémát. Ezért kérte a tűzoltóság, hogy a város két telefont rendeljen meg. Egyet a városi, egyet pedig a