Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Az év végén a Budai városban egy pajta égett, a Szigeti városban pedig épülettűz keletkezett, amit egy elpattanó petróleumlámpa okozott.

79 Á tűzoltók ezeknél a tűzeseteknél is szakszerűen és eredményesen végezték a munkájukat, mert minden esetben „megfogták" a tüzet, és az nem terjedt tovább. A tűzoltófelszerelések megóvása érdekében a városháza udvarán, a vontatható tűzoltólétrának 1879-ben 80 forintért egy fabódét építettek.

80 A tűzvédelmi fegyelem erősítése érdekében már az 1870-es évek végén egyre több törvénycikk és országos hatályú rendelet kiadására került sor. Például 1879-ben törvényben rendelkeztek a következőkről: A tűzeseteknél mindenki számára kötelező volt a tűzoltásban való aktív közreműködés. Továbbá a tűzoltás sikere érdekében mindenki köteles volt a birtokában lévő eszközöket a tűzoltást végzők rendelkezésére bocsátani. Aki a tűzvész kitörésének vagy oltásának céljából szükséges segítséget nem adta meg, vagy a tűzoltáshoz szükséges és tulajdonát képező anyag vagy eszköz átadását megtagadta, azt 100 forintra büntették, aki pedig másokat visszatartott, annak 8 nap elzárás, vagy 200 forint volt a büntetése.

81 Aki pedig a tűzesetek megelőzése céljából kiadott szabályokat megszegte, azt 300 forintig büntették.

82 Az 1870-es években kiadott kereskedelmi törvény

83 a tűz elleni biztosítással kapcsolatban a következő rendelkezést tartalmazta: „A tűz elleni biztosítás kiterjed a tűzveszély által okozott minden kárra, tekintet nélkül a tűz keletkezési módjára. A közvetlen tűzkárral egyenlőnek tekintetik az, amely a szomszédos épületben kiütött tűz folytán a biztosított tárgyakon oltás vagy mentés közben történik. Ez áll különösen akkor, ha a biztosított tárgyak oltás vagy mentés közben megsemmisülnek vagy megsérülnek ..." A tűzesetek szándékos és gondatlan okozásának, valamint a felelőtlen vészjelzéseknek (vaklármának) a visszaszorítása érdekében egész Magyarországra hatályos szigorú rendeletek kiadására került sor. Aki hamis vészjelzést adott, 8 nap elzárásra, és ha a rendőrséget is riasztotta, akkor 15 nap elzárásra büntették.

84 Havalaki mást gyújtogatással fenyegetett, akkor azt 1 hónap elzárásra és 200 forintra büntették, ha pedig a község vagy város lakosait fenyegette meg gyújtogatással, akkor 2 hónap elzárás volt a büntetése.

85 Az engedély nélküli fáklyás menet szervezőjét, valamint a tiltott kivilágítás kezdeményezőjét 50—100 forint pénzbírságra büntették.

86 A gázgyújtogatót — amennyiben a tűz személyeket nem veszélyeztetett — 5—10 év börtönbüntetésre ítélték.

87 Azonban ha a tűz embereket is veszélyeztetett vagy templomot, könyvtárat, lőport stb. gyújtott meg, akkor a gyújtogatót 10—15 év börtönbüntetéssel sújtották. Életfogytiglani börtönbüntetést azok a gyújtogatok kaptak, akik a gyújtogatást bűnszövetségben követték el, rablás, rombolás céljából tették, vagy a tűz következtében emberélet esett áldozatul.

89 A gondatlan tűzokozót 1 év fogházra és 1000 forintra büntették, azonban ha a tűz emberéletet is követelt, akkor az elkövetőt 5 év fogházra