Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)
I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918
eszközök, felszerelések nem álltak rendelkezésre. Ezért Tabak Pál segédparancsnok 1876. augusztus 20-án a következő szerszámokat kérte a tanácstól. 66 6 db 2,5 méter hosszú nyelű ganaj vonót, 3 ágú kapacsot, 12 db kettőés háromágú vasvillát. 40. sz. kép A pécsi városháza, ami az új tűzoltólaktanya felépítéséig a városi tűzoltók laktanyája is volt. (A tűzfigyelő szolgálatot a városháza tornyában teljesítették.) Bild 40 Rathaus in Fünfkirchen, worin (bis zum Aufbau der neuen Feuerwehrkaserne) auch die städtischen Feuerlöscher ein Heim fanden (Der Dienst des Feuerbeobachtens wurde im Turme des Rathauses geleistet.) A tűzoltószerek elhelyezésére a városházán átengedett szerszínt és a városházán lévő torony tetej ét 1876. év végén helyreállították. Zellei Vilmos városi főmérnök és a tűzoltóparancsnokság képviselői a Balokány-tónál kijelölték a vízmerő-szivattyú helyét. 67 A városi főmérnök a tanácshoz írott levelében az oltóvíz-biztosításról a következőképpen vélekedett: „... Tűzvész alkalmával a lehető legnagyobb vízmennyiségnek a helyszínhez legközelebb való összpontosítása oly felette fontos tényező, hogy ennek biztosítása minden körülmények között első sorban áll. Ennek fontosságát belátva önként feladatomnak ismertem minden tűznél személyesen jelen lenni ..."