Minárovics János: Tűzoltó Múzeum évkönyve 3. 1986-1987 (Budapest, 1988)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - DR. SZABÓ KÁROLY: PÉCS TŰZVÉDELMÉNEK TÖRTÉNETE A DUALISTA MAGYARORSZÁGON 1867-1918

Az egylet jövedelmének forrásait képezték: 1. Az alapító tagok alapítványai, tőkéi a kamatokkal. 2. A rendes tagok beíratási díjai. 3. A rendes évdíjak. 4. Önkéntes adományok és hagyományok. 5. A tornatanoncok által fizetendő díjak. 6. A tűzoltó tagok járulmányai, amit külön házirendben határoztak meg. 7. Az egylet javára rendezett versenyek, ünnepélyek, kirándulások stb. jövedelmei. Az egylet ügyeit a közgyűlés, az igazgató, a választmány (24 fő) és az e mellett működő állandó tornászbizottmány (11 fő) és tűzoltóbizottmány (11 fő) intézte és irányította. A tűzoltóbizottmány a tűzoltóparancsnokból, annak helyetteséből, a szertárnokból, a jegyzőből és 7 fő tűzoltóból tevődött össze. A bizottmány tagjait a tűzoltórendben megállapított eljárás szerint szabadon választották.

38 Pécs területén az erőteljes iparosítás, a gyárak alapítása gyors ütemben növelte a város lakosságát. Az 1870-től számított három évtizedben Pécs lakosainak száma 29 ezerről 54 ezerre emelkedett, tehát majdnem megkétszereződött. A belváros peremén, elsősorban a gyárak környékén, munkásnegyedek alakultak ki.

39 Korábbi országos és pécsi rendelkezések után

40 1870-ben változott a tűzvizsgálatról és a tűzesetekről szóló jelentések tartalmi és formai követelménye, mert megjelent az 1870. évi 3339 számú belügyminiszteri rendelet: „A tűzesetekről és tűzoltószerekről teendő jelentések tárgyában." Még ugyanebben az évben a belügyminiszter 2970 számon az ásványolajok tárolását és szállítását, a 7345 számon pedig a tűzoltóegyletek szervezését is szabályozta. Ennek a szabályozásnak megfelelő tűzvészről szóló jelentés egy 1871. június 16-án Pécsett történt tűzetesetről a mellékelt képeken látható. A tűzvészekről szóló jelentéseknek és a tűzesetek statisztikai értékelésének az igénye, a tűz elleni védekezés racionalizálásának, a tudatosság fokozásának, a központi irányítás és szabályozás igényének első megnyilvánulásai közé tartozott Magyarországon. Például a „tűzvész támadása" címszó alatt választ kellett adni arra, hogy mikor, hol, milyen módon és milyen ok vagy okok eredményeként keletkezett a tűz. Tehát azt gyújtogatás, gondatlanság, hanyagság, villámcsapás vagy más okozta. A jelentés következő fő kérdése az volt, hogy voltak-e a tűzvész terjedésére kedvező vagy megszorító körülmények. Itt arra kellett válaszolni, hogy a leégett épületek szerkezeteinek mi volt az anyaga, tehát azok kőből, vertfalból készültek, cseréppel, zsindellyel, szalmával vagy náddal voltak fedve stb. Továbbá arra is válaszolni kellett, hogy mekkora volt az épületek közötti távolság. Választ vártak még olyan általános kérdésekre is mint, hogy milyen erős szél fújt, vagy éppen szélcsend uralkodott, az emberek