Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Minárovics János: Tűzmegelőzéssel és tűzoltással kapcsolatos babonák

28. sz. kép A kiéli Tűzoltó Múzeum ónból készített tűzoltó tányérja. 28. Bild Feuerwehrsmannteller aus Zinn im Kieler Feuerwehrmuseum. ték. Úgylátszik készítőik nagyon biztosak akartak lenni a dolgukban. Eredetileg a betegségek ellen viselt amulettek közül éppen az egyik legtitokzatosabb volt az, amin mind a négy irányba (balról jobbra, felülről lefelé, alulról felfelé és jobbról balra) olvasva ugyanazt a szöveget tüntették fel: SÁTOR AREPO TENET OPERA ROTAS A feliratot sokféleképpen magyarázták. A magyarázatok közül az egyik a formulát a kelta nyelvből vezeti le és így értelmezi: Sátor = saothar = fájdalmak; Arepo = arába = miatt; Tenet —ten neath = égési seb; Oper = o bear = lándzsa -seb; A= a = tói-tői; Rotas —rod deas = ügyes dobás. E szerint a kelták a lándzsával ejtett és az égési seb ellen használták a formulát.

31 Az égési seb ellen vélt hasznosságából eredhet minden bizonnyal a tűzoltó tányéron történt alkalmazása. Az andrásfalvaiak szerint az égő ház tüzébe szalamandrát kell dobni, s a tűz hamarább elalszik.12 Külföldön a szalamandrának a tűzoltás körül igen fontos szerepet tulajdonítottak. Ennek abban rejlik a magyarázata, hogy a középkori mesés természetrajzban a szalamandrának az volt a tulajdonsága, hogy ő maga tüzes, illetve tűzben forog, de nem fog rajta a tűz. A házvégeken, kapukon a szalamandra motívum azért szerepelt, mert a szalamandra-ábrázolásnak tűzelhárító erőt tulajdonítottak. 33 Valószínű, hogy az andrásfalvaiak ezt a hiedelmet külföldről vették át.34