Tűzoltó Múzeum évkönyve 2. 1985 (Budapest, 1986)

I. RÉSZ TANULMÁNYOK - Dr. Szabó Károly: Pécs tűzvédelmének kialakulása és fejlődése a legrégebbi időktől az önkéntes tűzoltóság megalakulásáig

muzsikusok külön ajándékot adtak a károsultaknak, hogy veszteségeiket azzal is enyhítsék.

74 A tűzvész tettekre sarkallta a város vezetését és a céhek számára előírták a tűzoltáshoz szükséges bőrkupák vásárlását, sőt a költségvetésükből is gondoskodtak új fecskendők és bőrkupák beszerzéséről. Kizárólag a város költségén beszerzett tűzoltóeszközökről 1838-ban a pécsi tanács a következő kimutatást készítette: Vízhordó kocsi 13 db, nagyfecskendő 3 db, kisebb fecskendő 2 db, kürt (?) kézifecskendő 6 db, kézi nyomófecskendő 2 db, öt ölesnél nagyobb lajtorja 5 db, 1,5 - 4 öl közötti lajtorja 6 db, csáklya 12, bőrkupa 24 db. A bőrkupákat pirosra festették figyelmeztetésül, hogy azokat csak tűz esetén szabad használni.

75 A város területén lévő polgári házak ebben az időszakban többnyire földszintesek voltak és a mennyezetük fából készült. A konyha mindegyik házban nyitott volt. Egyik fele bolthajtással készült és erre volt ráépítve a kémény. Előtte volt a tűzhely, benne alul a nagy sütőkemence a kenyérsütéshez, oldalt meg egy kisebb, a sütemények készítéséhez. A belváros házait már cseréppel fedték, de a külvárosban még mindig több volt a szalma és zsúpfedél, mint a cserép.

76 Pécs tűz elleni védelmének szilárdítása érdekében 1841-ben intézkedés született a ...,,tűz eránt tett bírói rendszabások megtartására való felügyelet..." terén. Spus János jelentése az 1841 évi 3396 sz. bírói rendszabályokkal kapcsolatban a következőket tartalmazta: .. .„minden céhnek szoros kötelességül tettem, továbbá a külvárosi templomok előtt hirdettem, hogy a lakók szalmával födött házaikat cseréppel vagy zsindellyel minél előbb födetni iparkodjanak. Háztulajdonosok, vendégfogadósok, fűtőmesterek kéményüket gyakrabban tisztogassák. Kemény büntetés alatt meghagyatott, senki hamut padláson, vagy más veszedelmes helyen tartani, vagy égő gyertyával, égő pipával az istállókban, padláson, vagy más veszélyes helyen ne merészeljen."

77 Pécs vízgondjairól szólva ma már kissé furcsának tűnik, hogy a nagy vízhozamú tettyei főforrás vizéhez - a céhek élénk tiltakozása miatt csak 1841-ben mert nyúlni a tanács. 1841 -ben Piatsek kérte a tettyei forrás egy részének lecsapolását, amit már 1836-ben elrendeltek. Piatsek a kérés indokaiként a szárazságra, vízhiányra és tűzveszedelemre hivatkozott. A krónikus vízhiány enyhítése érdekében szorgalmazták a szivattyús kutak építését. Kútépítésnél a város képviselői vascsövek alkalmazását ajánlották. Érdekes az ácsmesterségű kútmester ellenvéleménye, aki saját készítésű fakűrtőit jobbnak és alkalmasabbnak tartotta.

78 Pécs vízellátása, a tettyei víz egy részének a város céljaira történő felhasználása 1845-ben oldódott meg. Érdemes idézni Kiss Károlynak 1845-ben tett megállapítását a tettyei forrásra: „A tettyei forrás olly bőven buzog, hogy néhány száz lépésre már malmot hajt, s rajta 18 malom, papírgyár, serház, fűrészmalom, tabakosok, tímárok, kallósok, pokrócosok dolgoznak." 44