Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Vissi Zsuzsanna: Esztergom város tűzrendészetének története

hátralék 398 ft tiszti kiadás 50 ft gépész tiszteletdíja 100 ft gyakorlómester fizetése 500 ft 3 tűzőr bére 960 ft személyzet ruházata 200 ft boltörök fizetése 270 ft világítás 100 ft gőzgép és helyiségek fűtése 70 ft tűziszerek beszerzése, fenntartása 800 ft bérkocsi és napszámok 150 ft évi kamat a Simor J. u.-i telep után 74 ft főparancsnoki telefon évi díja 30 ft takarékpénztárba 100 ft 3803 ft Ezzel szemben az évi összes bevétel az adományokból, tagdíjakból 643 forint volt. A fennmaradó különbözetet a városi költségvetésben számolták el. 28 Ekkor a legégetőbb probléma a tűzoltólaktanya megépítése volt. A város közgyűlése 1898. márc. 31-én hozott határozatot a Duna utcá­ban (ma: Deák Ferenc u.) levő telkek megvásárlására, ahol fel fogják építeni a laktanyát. 29 Ekkor ugyanis a szerek egy része az Iparbank épületében volt, más része a Simor János utcai fióklaktanyában, a gőz­gép az Obermayer-házban. A telekvásárlás után azonban még évek tel­tek el, míg végre a laktanya és a víztorony építésére pályázatot tűztek ki. A megbízást Pfalcz József építőmester kapta, a gépeket Seltenhofer Frigyes soproni üzeméből rendelték meg, 3624 forintért. A motor 3 ló­erős volt. 30 1905-ben a város képviselőtestülete önálló tűzjelző telefon létesí­tését határozta el az egylet előterjesztése alapján. A 15 állomással ren­delkező tűzjelzőre 4000 koronát irányoztak elő. 31 Az içoi-es tűzrendészeti szabályrendelet Hosszas előkészítés eredményeképpen született meg az új tűzrendé­szeti szabályrendelet, amely a szabad királyi Esztergom és a vele egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom