Tűzoltó Múzeum évkönyve 1. 1984 (Budapest, 1984)

Minárovics János: A Tűzoltó Múzeum kialakulása, működése és tervei

Ez ideig százharminc helyen rendeztünk kiállítást a múzeumon kívül. E módszerünk eredményességét a látogatók száma bizonyítja. 1983. december 31-ig állandó kiállításunkat 181 272-en, vándor- és időszaki kiállításunkat pedig mintegy 900 ooo-en nézték meg. Összeségében tehát több mint egymillió látogatót könyvelhetünk el. Állandó kiállításunk látogatottságát befolyásolta az a körülmény, hogy azt 1974. december i-én az épületfelújítási munkák miatt be kellett zárni és le kellett bontani. A felújítás befejezése és a kiállítás teljes átépítése után 1979. június i-én nyitottuk meg újra a múzeum kapuját a látogatók előtt. Meg kell említenem, hogy már az első állandó kiállítás egyes részeit is átdolgoztuk az időközben történt változások hatására, pl. a mezőgazdaság kollektivizálása, új tűzvédelmi jogszabály megjelenése, értékesebb anyag előkerülése esetén végeztünk kisebb-nagyobb változtatásokat. Az épületfelújítás jó alkalom volt arra, hogy a korábbi nyitvatartás során szerzett tapasztalatok alapján korszerűsíttessük a kiállítási helyiségeket. Elképzeléseinket egyeztettük az építőkkel. Néhány közfal lebontásával hét, egyenként 7,5X6 m-es kiállítási helyiséget alakíttattunk ki. A villanyhálózatot és a központi fűtést felújították, a padlót műanyaggal burkolták. A régi kiállítás lebontása, az anyagok el- és visszaszállítása nem kevés és nem könnyű feladatot adott a Tűzoltó Múzeum munkatársainak. Alig hogy munkához láttak az építők, elkezdtük az állandó kiállítás felújítási terveinek kidolgozását. Már 1975-ben elkészítettük az „Emlékezetes tűzesetek" című kiállítási részt. A helyiségek 1977 júniusában történt átvételét követően nyomban hozzáfogtunk az állandó kiállítás elkészítéséhez és 1977 végére az első három terem berendezését 80%-ban kiviteleztük. A Székesfehérvári Könnyűfémműtől beszerzett úgynevezett „oktanorm" alumínium elemekből készítettük el a tárlókat és az egyéb szükséges berendezési tárgyakat. Továbbra is megmaradtunk annál az alapelvnél, hogy időrendben mutassuk be a tűzvédelem fejlődését. így az első teremben a tűz őstörténetével és az ókor — ezen belül a római birodalom - tűzvédelmével, a másodikban a középkor és az újkor elejének tűzoltástörténetével ismerkedhet meg a látogató. A harmadik teremben a nyomótömlő feltalálása (1672) indítja azt az anyagot, ami zömében az önkéntes tűzoltóságok kialakulását mutatja be.