Vajk Éva szerk.: Mesélő Harisnyák, Kiállítási katalógus (Textilmúzeum Alapítvány, Budapest, 2005)
Winter Rozál: A kezdetek
A termelés 1900. november 17-én indult meg 70 munkással és 60 munkagéppel. Az első gépek kivétel nélkül kézi kötőgépek voltak. Még ugyanezen év októberében Chemnitzből megérkeztek az első transzmissziós meghajtással üzemelő kötőgépek. Működésüket kezdetben állami támogatással is segítették. 1903-ban vásárolták meg a békéscsabai Schwarz Arnold-féle, mintegy 50 munkást foglalkoztató kötőgyár gépeit. 1906-ra az Első Gyulai Kötött- és Szövött Iparáru-Gyár és a váci Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt a hazai harisnyakészítés két legnagyobb gyára lett. A textilipar kiemelt fejlesztését és támogatását eldöntő 1907. évi Iparpártoló Törvény kedvezményeit kihasználva, 1910-ben a gyulai Deutsch kereskedőcsalád megalapította Békéscsabán a Hubertus Kötött- és Szövöttáru-gyárat. 191 I-ben kezdte meg működését az Iparbank finanszírozásában a Veszprémi Kötő- és Szövőgyár Rt. Az 1889-ben Hódmezővásárhelyen alapított COCRON kézműipari cég 1913-ban már „Kokron József és Fia" néven működött, és harisnyáit „NOR-COC" márkanéven forgalmazta. Az 1. világháborút követően az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, a nyersanyag-korlátozás megszüntetése, a behozatali vám megemelése elősegítette a kötöttáru-gyártás fejlődését. 1920 és 1922 között 43 új textilgyár, köztük több, harisnyát is gyártó cég alakult Magyarországon. A „Rokka Kötőszövőgyár Rt" 1920-ban, 1921-ben a „Mercur Szövőgyár Rt" és 1923-ban az „Excelsior Textilművek Rt" Békéscsabán. 1924-ben alapították a Viktória Kötő- és Szövőgyárat Budapesten. A cég Czobor, Forgács, Taksony és Lajos utcai telepein síkhurkoló és körgépi technikával férfi-, női, gyermekzoknikat és harisnyákat termeltek. Ugyanebben az évben létesült a „Guttman és Fekete Kötszövöttárugyár" is. A kezdetben jacquard-kötőüzemben 1926-tól kezdve flór-, később „műselyem" harisnyát is gyártottak síkhurkológépeken. 1929-től zoknit, pulóvert, habselyem fehérneműt is készítettek, amelyeket Pók áruházaikban GFB márkanévvel forgalmaztak. 1931. február 23-án beolvasztották a Veszprémi Kötött és az Első Gyulai Kötött gyárakat a started production in 1911. The COCRON handicraft firm, established in Hódmezővásárhely in 1889, worked on in 1913 as "József Kokron and Sons", and sold its stockings under the „NOR-COC" trademark. After World War One, the dissolution of the Austro-Hungarian Monarchy, the end of limitations on raw materials and the increase of import taxes favoured the development of knitwear production. Between 1920 and 1922, 43 new textile factories, among them several ones producing stockings were formed in Hungary. "Rokka Knitting and Weaving Factory" in 1920, "Mercur Weaving Factory" in 1921 and the "Excelsior Textile Works Inc." in 1923 in Békéscsaba. The Viktória Knitting and Weaving Factory was established in 1924 in Budapest. At their mills in Czobor, Forgács, Taksony and Lajos Streets, men's, women's and children's stockings were made on straightbar and circular machines. The "Guttman and Fekete Knitting and Weaving Factory" was born in the same year. From 1926, the original Jacquard knitting mill produced lisle, later synthetic silk stockings on straight-bar knitting machines. From 1929 on they also produced socks, pullovers and milanese silk underwear, sold in their Pók (Spider) stores as GFB products. On February 23, 1931 the Veszprém Knitting and First Gyula Knitting Factories were incorporated into Columbia Inc. With this, Columbia Textile Industry Inc., the biggest stocking factory of the age was established. According to 1926/1927 statistics and commercial registers 120 smaller firms and tradesmen worked, nearly half of whom were registered as stocking makers. In 1932, nearly 50 years after the establishment of the first stocking factory, Hungarian firms produced 32.5 million pairs of men's, women's and children's stockings and socks from cotton, combed wool, silk and artificial silk yarns. Of them, only 44,000 pairs were made of mulberry 15
