Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XIII) 2005 (Budapest, 2005)
Kralovánszky Mária: Erzsébet királyné ruhájának restaurálása
Kralovánszky Mária ERZSÉBET KIRÁLYNÉ RUHÁJÁNAK RESTAURÁLÁSA A ruha története és korának meghatározása 2003 februárjában Münchenben a Herman Historica árverési ház aukcióján több, Erzsébet királyné-relikvia között volt egy ruha. Az 1889-re datált és nyári ruhának titulált ruha kikiáltási ára 1500 euró, kb. 375 000 forint volt. A halvány bézs színű kétrészes ruhát Mária Valéria Amerikában élő leszármazottjai bocsátották kalapács alá. Nem ez az első ruha, illetve textília, mely ily módon kerül a műgyűjtők birtokába. Sajnos, nem minden esetben fogadható el a ruhák eredetisége, mert volt már olyan elárverezett darab, mely hatalmas méretei miatt sohasem lehetett Sisié. A most felkínált ruhát végül is ádáz küzdelem után 11700 euróért, kb. 2 925000 forintért vette meg egy már régóta elszánt, Sisi-tárgyakat gyűjtő német hölgy. E hölgy már 1993-94-ben kapcsolatba lépett dr. F. Dózsa Katalin divattörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményének akkori vezetőjével, mint Erzsébet királynészakértővel. Akkor egy fekete gyapjú sétaruhát vett meg ugyanezen aukciósháztól. Akkor is, most is Dózsa Katalin véleményét kérte, valóban Sisié volt-e a ruha. Az a ruha minden kétséget kizáróan az volt, ez a mostani lehetséges, de nem bizonyos. A most megvásárolt ruha derekának halcsontos vászonbélésébe egy vászonra hímzett koronás E monogram van bevarrva. (1. kép) A hozzá nem értőnek ez bizonyíték lehet, de nekünk nem az, mert egy monogramot bármikor bevarrhatnak bárhová. A restaurálás során a fejtéskor vizsgált cérnaminták alapján be is bizonyosodott, hogy nem a ruha készültével egy időben történt a bevarrása, mert a cérna különbözött az összes többitől. Monogramot általában csak fehérneműbe és asztalneműbe hímeztek, ruhába sohasem. Talán azért varrhatták bele, hogy el ne felejtődjön, kié is volt. Erzsébet királyné esetében a perdöntő mindig a derék- és a mellbőség mérete, vagyis Sisi jellegzetes figurája. 1992-ben a Nemzeti Múzeumban Dózsa Katalin nagyszabású kiállítást rendezett Erzsébet, a 'magyarok királynéja címmel. Ekkor a kiállított ruhákhoz abszolút méretre formázott bábuk készültek. Erzsébet 1898-ban, a merényletkor hordott ruhadereka a Nemzeti Múzeum tulajdona. Az e derékhoz készült bábu formája a leghitelesebb etalon. A már említett fekete gyapjú sétaruha tökéletesen ráillett a bábura. Ez a mostani ruha nem teljesen simult rá. Mellben kissé bővebbnek, derékban kissé szűkebbnek bizonyult. Ez még nem lenne kizáró ok, mert a különbség nem olyan nagy, s mint később ki fog derülni, 6 évvel a merénylet előtt hordhatta. A méretek sem döntötték el tehát egyértelműen, lehetett-e a ruha Erzsébeté. Ezért vizsgálni kellett: pontosan mikor készült a viselet. Az árverési 1889-es datálás azért sántít, mert Rudolf halála 1889 januárjában történt, és attól kezdve Erzsébet már csak feketét hordott. A még gyűrött, szakadt ruhát az etalon bábura feltéve Dózsa Katalin rögtön látta, hogy nem is lehet 1889-es. Az erre az évre jellemző divatvonalakról az általa írt, A női divat változásai 1850-1895 között című, a Folia Historica 1978. évi 6. számában megjelent cikkében ez áll: „a derék sima, vagy hajtásokba rakott zubbonyformájú, vagy V alakban egymást keresztező megoldás,
