Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XIII) 2005 (Budapest, 2005)

Tóth György: Varrógépgyártás Magyarországon

kiállításán „aranydíszérem" kitüntetést, az Országos Ezredéves Kiállításon díszoklevelet kap a gyár. Tudunk még arról, hogy Ruszcsukban 1899-ben kiállítottak, 1900-ban Párizsban a világkiállításon ezüstérmet kaptak, majd Magyarországon 1906-ban az Országos Vas- és Fémipari Kiállítás díszoklevéllel és éremmel jutalmazta a gyártmányokat. Az 1807. évi ipartörvény a hazai iparfejlesztést ösztönözni próbálta. A hazai konfekcióipart is fejleszteni kívánták, húsz új ruhagyár létrehozásával. Ebbből azonban csak öt valósult meg, 11 viszont bővítésre kapott támogatást.

11 A szubvención kívül ez gépjuttatást, adó- és illetékmentességet jelentett. 1906-1911 között konjunktúráról lehet beszámolni. Az „Adria" is fejlődött. 1909-ben a kisipari gépkiállításon már hét típust mutatott be mint saját gyártmányt. Ebből két modell Singer-rendszerű hosszhajós varrógép volt, eg}' ívhajós, két darab karikahajós és két darab CB-rendszerú gép reprezentálta a céget. A dupla gépeknél az egyik egyszerű kivitelű bútorzattal, míg a másik kabinetbútorzattal került bemutatásra. Folyamatosan javult a vállalat helyzete. Már 1904-ben 59865 korona tiszta nyereséget termelt és 15% osztalékot is fizetett.

12 1910-ben 495 munkással (ennek 30%-a nő volt) és 180 LE gépi teljesítménnyel rendelkeztek. 1912-ben 108615 korona volt a felosztható nyereség, melyből részvényenként 27,5 korona osztalékot fizettek.

13 1913-ban, ha úgy tetszik, újabb magyar, pontosabban magyar érdekeltségű varrógépgyár létesül. A „»Szilesia« erste österr. Ung. Naehmaschinen-Fabriks-gesellschaft E. Kohn und Mittler, Troppau" cég, a „Rezler & Komarek Wien (»Minerva«)" és egy troppaui bank részvénytársaságot alapít „Minerva Erste österr. Ung. Naehmaschinen-Fabrik-AG Rezler & Komarek in Tropau" néven. Kétezer-ötszáz darab 40 korona névértékű részvényt adtak ki. Sajnálatos módon se az elsőnek említett társaságról, se az rt.-ről nem áll rendelkezésre magyar vonatkozású részletes adat. A magyar ipart, és ebben különösen a varrógépgyártást nagyon visszavetette az első világháború. A külkereskedelem leállt, a varrógépek piaca stagnált. 1917 februárjában valami rendkívüli történhetett az Adria életében, mert az igazgatóságot lecserélik. A korábbi tagok közül öt főt törölnek (Altschul Artúr, dr. Fülöp Károly, Fürst Ödön, Bischitz János, Bischitz Artúr), illetve öt új személyt (Drucker Gyula, Hahn Miksa, Schwartz Alfred, Neuhold Kornél, Székely Izsó) jelölnek ki. Júniusban tőkeemelést hajtanak végre (800 db, egyenként 200 koronás részvényt bocsátanak ki). Nehéz éveket élhetett át a gyár, amire csak következtetni lehet. Az egyik rossz jel, hogy már 1917-ben nem lehet Adria-hirdetéssel találkozni. Az import szinte teljesen leállt, amit az is mutat, hogy Schweizer, az ismert varrógép-kereskedő a háború miatti állványbeszerzési nehézségei áthidalására előbb kovácsoltvas állványokat, majd faállványokat gyárt. 1918-ban a varrógépszakma válságba kerül. A háború előtt és alatt a gyártóknál és kereskedőknél jelentős készlet halmozódott fel, melyet nem lehetett a megszokott szintnél drágábban értékesíteni. A háború vége felé azonban minden alapanyag (különösen a vas- és acéláru) ára drasztikusan megemelkedett, így a megemelt varrógépárak se voltak képesek jelentősebb nyereséget realizálni. Az alapanyaghiány a termelést akadozóvá tette. Talán legjellemzőbb a cérnahiány. Nemcsak a megvásárolt varrógéphez nem tudtak elegendő cérnát adni, de cérna hiányában a gépek bevarrása se volt megoldott. Végül is az igazolt raktármennyiségre a kereskedők külön kiutalás alapján kaphattak csekély mennyiségű cérnát. Hasonló volt a helyzet a petróleummal, melyet a korabeli kereskedők, varrógépszervizzel foglalkozók rendszeresen igényeltek a gépek tisztán tartásához. A háborút követően Trianon következményeit kellett túlélni. Trianon előtt a magyar háztartási és ipari fogyasztók évi mintegy 125000 darab varrógépet vásároltak. Ebben kb. 2000025 000 darabbal részesedett a magyar ipar, tehát az Adria képes volt a teljes termelését Magyar-