Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Bartolf József-Topor Gyula: Textilmúzeumi digitalizálás és számítógépes múzeumi nyilvántartás a LAPODA múzeumi nyilvántartó rendszerrel

Adatok elérése nak, azaz a számítógép képernyőjén nézhető kutatható kép legyen, valamint az eredeti forrás kép, mely archiválásra kerül (nem feltétlenül szükséges a szerveren tárolni, pl. nagy méretben kiírható CD-re). Hangok Talán nem is olyan újszerű megoldás a hangok tárolása. Az a tény, hogy nemcsak meglévő régebben rögzített - hangfájlok tárolhatók a rendszerben, hanem a kartonhoz rendelhetünk tetszőleges számú (csak a szerver tárolókapacitása korlátozza) diktafonfájlt is, és ezt maga a rendszer képes rögzíteni. Milyen egyszerűen rögzíthetők, őrizhetők meg az információk, ha a számítógépet nehezebben kezelőknek - idősebb kollégáknak, vagy éppen mikroszkóp előtt ülve - nem kell mást tenni, mint a karton kiválasztása után egy lábpedált megnyomni és a PC-re csatlakozott mikrofonba elmondani az észrevételeinket. Amint a pedált elengedjük, a hangfájl máris hozzáfűződik a kartonhoz. Ezek után bármikor rögzíthetők szövegesen is az ott elhangzottak. Az újabb gondolathoz csak újból nyomjuk meg a pedált... Más médiák - film - szöveg Természetesen más médiák is rögzíthetők a rendszerben. A legegyszerűbb fajtától, mint például a szerkesztett, megformázott DOC, XLS, HTML, PDF... fájltól akár a filmekig. Ezeket az elemeket az azonosító leírással-meghatározással együtt rögzíthetjük. Fontos megemlíteni, hogy a képhez és hangokhoz hasonlóan a fent említettekhez szükséges szerkesztő-, olvasószoftvereknek a kliens számítógépen kell lenniük. A tárolást nem akadályozza a kezelőprogramok hiánya, de természetesen a meglétük ajánlott, mivel csak így kezelhetők jól ezek az elemek.