Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Bartolf József-Topor Gyula: Textilmúzeumi digitalizálás és számítógépes múzeumi nyilvántartás a LAPODA múzeumi nyilvántartó rendszerrel

Használatbavételkor az első lépés, hogy létre kell hozni a múzeum gyűjteményi struktúráját. Egy listába beírjuk a gyűjteményi kategóriákat, majd ebből a listából felépítjük az adott múzeum gyűjteményi struktúráját. Ez utólag is módosítható. A második lépés, hogy létre kell hozni a nyilvántartó kartonokon használni kívánt adatmezőket. A mezők megléte után tudjuk létrehozni magukat a nyilvántartó kartonokat. A rendszer annyira rugalmas, hogy nem kötött a kartonszerkezet. Bármelyik karton tartalmazhat eltérő mezőneveket, azaz több vagy kevesebb mezőt, mint egy másik tárgyi karton. Alapkartonként célszerű a kötelezően előírt mezőkből felépíteni egy kartont, majd azt kiegészíteni a speciálisan az adott tárgyra vagy gyűjteményi kategóriára jellemző mezőkkel. A kartonok különböző formátumú mezőkből építhetők fel: - rövid szöveg, - hosszú szöveg - esszé, - egész szám, - dátum, - HTML-formátumú mező (speciális karakterek is használhatók), - index vagy kulcsszavak, - és különböző illusztrációs mezők: kép, hang, egyéb illusztrációk. A kartonok természetesen bármilyen, a számítógép által kezelhető illusztrációt tartalmazhatnak, képet, hangot, videót, és tetszőleges típusú fájlokat. A kartonok offline módban is szerkeszthetők, „kivehetők a rendszerből". A Textilmúzeum munkatársai 2004 végéig kb. 50 000 kartont hoztak létre a nyilvántartó rendszerben. Ezek nem mind önálló gyűjteményi darabok, mivel speciális gyűjteményi darabok is Egységes kereső- és tárolórendszer