Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Surányi Katalin - Szabó Rudolf: Kétszáz éves a Jacquard-gép

emelő platinák késekkel való kapcsolódását (vezérlését), ezáltal a láncok programnak megfelelő emelését, illetve süllyesztését. A mintázást végző nyüsthúzó fiú munkájának lyukkártyával való kiváltása a teljesítmény számottevő növelését eredményezte. E zseniális megoldásban a takácsok munkahelyük elvesztését látták, emiatt betörtek Jacquard műhelyébe, és találmányát összetörték, felgyújtották. Franciaországgal ellentétben, Angliában a Jacquard-gépet elfogadták, alkalmazása gyorsan terjedt. A konkurencia hatását érezve aztán a lyoni takácsok is rákényszerültek a Jacquard-gép használatára. Jacquard halálakor, 1834-ben már harmincezer gép üzemelt. A későbbiekben a lyoni takácsok is megtapasztalták Jacquard zseniális találmányának jelentőségét, és közadakozásból szobrot emeltek számára. A lyoni háziipari selyemszövés bizonyos városrészek arculatát ma is meghatározza - a magas belterű lakóházak nagy ablakkal a Jacquard-gép elhelyezése és megvilágítása miatt - és az ott dolgozók életét az 1960-as évekig döntően befolyásolta. Mostanában számos, eredeti állapotban fennmaradó műhelyben múzeumot rendeztek be, s kurrens igények kielégítésére ma is végeznek kézműipari tevékenységet. AJacquard-gépek fejlesztése napjainkig töretlen, jóllehet a gép működésének alapelve a 200 évvel korábbi felfedezésen alapszik. A Jacquard-gép működési elvét a 4. kép szemlélteti. A kötésmintának megfelelően kilyukasztott kártyát a kártyahasábra vezetik, ahol a tapintó-kapcsolótűk tapintják le. Kapcsolásakor a platinák a fenéklapra támaszkodnak. Kártyalyukasztás esetén a platinákat a nyomórugók nyomják a kések hatásába. A platinákhoz kapcsolódó platinazsinórokra a rendezéstől függően 1-10 nyüstzsinórt akasztanak, amelyeket a szövet sűrűségének megfelelő elosztásban a rendeződeszka furatain fűznek át. A nyüstzsinórok anyaga kezdetben rami- vagy lencérna volt, ma nagy szilárdságú hőkezelt PES-ből fonatolással készítik. A rendeződeszkába a zsinórokat különböző módok szerint fűzik (egyenes, szimmetrikus, bordűr, szakaszos), ami a szövet szélességében a minták elhelyezkedését befolyásolja. A nyüstzsinórokra kötik a nyüstszálakat, amelyek a vezérlésnek megfelelően a láncokat lánc- vagy vetülékkötésponti helyzetbe hozzák. A láncokat, illetve platinákat a nyüstlehúzó súlyok húzzák alsó helyzetbe. A kártyát a kártyahasábbal együtt a tapintótűktől eltávolítják, és egy kártyaosztásnyit továbbítják. Ezután újabb működési ciklus következik. Korabeli Jacquard-gép kialakítását, elrendezését, meghajtását az 5. kép [2] szemlélteti. A Jacquard-gépek működése, a megvalósítandó funkciók nagymértékben hasonlítanak a nyüs4. Jacquard-gép felépítési vázlata