Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Marton Erzsébet: Nyomott textilek az őskorban? - A pintadérákról (Kr. e. 7-6. évezred - Kr. e. 4. század)

Marton Erzsébet NYOMOTT TEXTILEK AZ ŐSKORBAN? - A PI NTADF RÁKRÓL (Kr. e. 7-6. évezred - Kr. e. 4. század) A textilnyomás technikájáról: „Magyarországon mára 17. századvégén kimutatható az első kékfestő műhely, és a 18-19. században a kékfestő céhek számos hazai településen tevékenykedtek. A mintázás nyomódúccal történt, olyan nyomópépet vittek fel a textilre, amely kifesteskor nem festődik át, tehát a mintázat fehér marad. A nyomódik már lehetővé tette a folyamatos ismétlődő mintázást. A kékfestő műhelyek ?na is híresek termékeikkel. A kézinyomás gépesítését oldotta meg a peirotin szakaszosan működő gép. Kis és középüzemekben ma is működnek. A perrotin gépnél a nyomandó szövet és a nyo?nófa váltakozó mozgatásávaljön létre a nyomás. A nyomófa mozgatása közben nyomópépet vesz fel a »párnáról«, amit azután átnyom a szövetre. Az ipari forradalom idején a textilnyomás forradalmasítása is megtörtént a hengernyomás feltalálásával. Angliában 1183-ban Thomas Bell alkalmazta először ezt a technológiát, amely 150 évre meghatározta és létrehozta a nagyipari nyomástechnológiát. A mintát rézhenger palástjába véste. A hengert nyomópépet tanaimszó »teknoben« forgatta, és a vesétekben megmaradó nyomópépet nyomta a textilre. Folyamatos nyomást hozott így létre. A hengernyomógépek a 19. század végén honosodtak meg Magyarországon és működtek az 1980-as évekig. A síknyomás feltalálása a 20. századig váratott magára. A lyoni selyemipar a japán katazome eljárás elvét filmnyomásként bevezette. A mintafelvitele futó eljárással történik fém-, ill. ma már szintetikus szitaszövetre, nyomókés préseli át a nyomópépet a minta helyén az árura. A síkfilmnyomás gépesítése ugyancsak szakaszos kivitelben az 1930^40-es években valósult meg, Magyarországon 1960 körül. Az ipar, a termelés növelése, az igények bővülése a textilnyomás továbbfejlesztését igényelte. így került kifejlesztésre a rotációs filmnyomás 1950 körül, amely folyamatos technika. Magyarországon az 1960-as évek végétől üzemelnek ilyen berendezések. A minta felvitele fotóeljárással fémszitacsőre történik, nyomókép préseli át a nyomópépet a minta helyén a textilre... "

1 Az agyagból készült pintadérák - avagy létezett-e nyomott textil már az őskorban? /. Mi a pintadéra? A régészeti szakszótár szerint agyagból készült, kiégetett, avagy ritkán napon szárított kerek, 2-3 centiméter átmérőjű, kör alakú, illetve négyszögletes lapos, kb. 5-7 centiméter széles téglalap, vagy négyzet alakú, fogóval ellátott pecsétlő, amellyel mintát lehet felvinni valamilyen szerves anyagra. A magyar régészek általában egyszerűen „testpecsétlőnek" hívják őket. A technikatörténészek válasza szerint, a két dolog összefügg. ,yA textilnyomás a szövetek helyi mintázását, tarkázását jelenti mintázó eszközök segítségével. Alapja a primitív népeknél meglelhető szokásokra vezethető vissza, amikor is testüket fából, tökből stb. faragott pecsétek lenyomataival díszítették. "

2 A Kárpát-medencei őskori régészeti anyagban két jelentős korszakban sokasodtak meg ezek az eszközök: a neolitikum végén - a rézkor elején (a Kr. e. 4-3. évezred fordulóján) és a korai