Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (XII) 2004 (Budapest, 2004)

Tóth György: Az olló

6. A Rheinisches Industriemuseum, Köln tájékoztatása szerint. 7. Phelps, R.: Scheren. In AdR-Aktuell. Arbeitsgemeinschaft der Restauratoren, 1991/93, 83. p. 8. Tóth György: A ruhakészítés eszközeinek története. Kézirat. Budapest, 2004, 53. p. Helyszíni tanulmányok. 9. Knaak, A.: Beobachtungen an Scherenbeigaben in Graebern. In Etnographisch-archaeologische Zeitschrift, Berlin, 1978,39. p. 10. Haedecke, Hanns-Ulrich: Die Geschichte der Schere. Rheinland-Verlag, Köln, 1998, 24. p. 11. Treue, W. et al.: Das Handbuch der Mendelschen Zwölßrüderstiftung zu Nürnberg. Band 2. München, 1965. 12. Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézműipar jelvényei. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest,'1995,34. p. 13. Theophilus: Schedula diversarium artium részletei, idézi Edvi Illés Aladárt középkor vasművessége c. tanulmányában, Budapest, Lampel, 1896. 14. Tóth György: A varrótű. In Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Evkönyve (IX). Budapest, 2001,47. p. 15. Putsch, Jochem: Die Fertigung der Schere zwischen Formenvielfalt und Massenproduktion. In Haedecke: i. m. 16. Tóth György: A ruhakészítés eszközeinek története. Kézirat. Budapest, 2004, 61. p. 17. Schleifer: Geschichte einer Klingenstadt, 2003, internet. 18. Pickford, Jan: Antik ezüst. SubRosa Kiadó, 1999. 19. Ez a fejezet alapvetően a szerző és más gyűjtők anyagainak tanulmányozásával született. 20. Nagybákay: i. m. 83. p. 21. Tóth György: A konfekcionálás története. Kézirat. Textilmúzeum, Budapest, 1983,41. p. 22. Katona Imre: A habán kerámia Magyarországon. Budapest, 1976. Összefoglaló A ruhakészítés fontos eszközeként használt olló vezető helyet tölt be az olló általános fejlődésében. A római kori ábrázolásokon látható késpártól a kengyeles ollókon keresztül jutottunk el a ma is használt csuklós ollókig. Az olló fejlődéstörténetében nemcsak a felhasználói igények, hanem a metallurgia mindenkori lehetőségei játszottak szerepet. Meglehetősen bonyolult formáját ezért a 19. század végéig nagyrészt kézi kovácsolással alakították ki. A ruhakészítés ollói esetében a formakialakításon és a díszítésen követhetők azok a stílusjegyek, melyek a korabeli kézművestechnikákat jellemezték.