Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Gombocz Eszter: „Alom a selymek orgonáján" Adalékok a Goldberger Gyár 20. századi történetéhez

4. Kérvény 5. Köszönőlevél megfogalmazott levelében az 1939. évi IV. t.c. 17.§-ának alapján idézett törvény végrehajtási határidejét 1942. december 31-ről 1945. dec. 31-ig kéri meghosszabbítani. Ugyanezt a kérést az 1942. március 25-én kelt, Dr. Varga József Magyar Királyi Iparügyi Miniszter Úrhoz címzett levélben Goldberger Leó a következő érvekkel támasztja alá: „Amint ezen utóbbi beadványból kitűnik, vállalatunk arányszáma következtében a kérelmezett meghosszabbítás pesti központunkban már csak 11, kelenföldi gyárunkban 4, óbudai gyárunkban pedig 3 [...], a törvény hatálya alá tartozó értelmiségi alkalmazottunkra vonatkoznék." Ezután név szerint szerepelnek az érintettek.

8 A részvénytársaság 1942. október 26-án groteszk módon már maga Goldberger Leó alkalmazásáért harcol. 1944. május 30-án azonban a vállalat kénytelen volt saját vezérigazgatójának is felmondani, mégpedig végkielégítés nélkül. „A vezető válságos pillanatokban hidegvérrel és magabiztosan lássa el felelős tisztét" Goldberger Leó ennek a követelménynek teljes mértékben megfelelt. A második, világháborúban, 1942. szeptember 9-én éjjel két egymást követő bombatámadás érte a Budafoki úti üzemet. Goldberger Leó már kora reggel a helyszínen termett és intézkedett. Megjelenése, határozottsága, bizakodó kijelentései magával ragadták a helyi vezetőket és a munkásokat. Biztosítás útján egy sokkal modernebb gyárat alapít a cég. A telep helyreállítása 1943-ban már be is fejeződött.

9