Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Marton Erzsébet: Az epinétron - avagy kerámia térdvédő a klasszikus Görögországból Kr. e. 6-5. század

rosz a Labdakida-nemzetség, az Oidipusz ág szülőatyja. Négy lányuk - Szemeié, Agaué, Autinoé, Inó - élete is tragikusan ért véget. Péleusz és Thetisz fia Akhilleusz, a trójai hős, ám házasságuk mégsem volt boldog. Thetisz tűzben és sárkányvérben fürösztgette fiát, így akarta halhatatlanná tenni. Am Péleusz rátört egyszer, s Thetisz félbehagyva fia istenné edzését - inkább elmenekült. Akhilleusz sarka pedig sebezhető maradt, s miután - mint az Iliászból tudjuk - elárulták egyetlen sebezhető pontját, holtan maradt a csatamezőn. A Louvre-ban található Kr. e. 6. századi epinétron feketealakos jelenete is a fonást - a Péleusz és Thetisz lakodalmára meghívott moirákat - ábrázolta. Másik oldalán a táncot és a lakomázok tiszteletére bemutatott harci játékok előkészületeit láthatjuk. A Getty Museum (Los Angeles) epinétronján orientális virágdísz található (3. kép). A klasszikus régészet inkább a vörösalakos jelenetekkel foglalkozott, s nem a tárgy valódi használatával. A műhelyeket azonosította, festőit, akik ugyanazok voltak, mint a híres vörösalakos vázáké. E technika nagyobb szabadságot engedett, mint a feketealakos vázáké, s virágkoruk akkor kezdődött, amikor a feketealakos technika már hanyatlóban volt. Az egyik leghíresebb darab a Péleusz és 3. Epinétron belülről, Kr. e. 6. század Thetisz lakodalmát, valamint a trójai háborút (Getty Múzeum) megörökítő Francois-váza, amely a firenzei Museo Archaeologico kiállításán látható. Miért szerepel mindenütt éppen a hérosz és istennő által tartott két legnevezetesebb esküvő és a fonás? Egyértelműen a termékenységet és a szerencsés gyermekáldásba torkolló házasságot hivatottak kifejezni. így kerülhettek a szűz Artemiszhez - a szülést segítő istennőhöz - az epinétron alakú fogadalmi ajándékok. Más kérdés, hogy Artemisz maga is nagy mestere volt a fonásnak, a homéroszi eposzok megemlékeznek aranyguzsalyáról és ezüstből készült gyapjútartó kosaráról, valamint szövésben-hímzésben való jártasságáról. A mi térségünk régészeti leletei között nem található meg az epinétron - ám a mediterrán mitológiából öröklődött Csipkerózsika meséje mindmáig felidézi mindenkiben a boldog házasságot vagy a korai, magtalan halált jósló moirákat-párkákat - a hívatlanul betoppanó boszorkány képében. Talán ezután eszünkbe juttatja a végzetes tűszúrástól védő epinétront is.