Vajk Éva szerk.: Textil-és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve (X) 2000 (Budapest, 2000)

Méri Edina: A lójárgányos mángorló

melyen a vásározni induló kocsisok tudtak megpihenni. A falban lévő két boltív között volt az itatócsap. A műhely bejáratától balra volt a jászol, itt két ló volt elhelyezve, az átellenes oldalon végigfutó jászol előtt pedig a többi öt-hat ló. A lójárgányos mángorlókat ló hajtotta, vagy ha kisebb mennyiséget mángoroltak, akkor maga a mester. A vásározásból kiöregedett lovakat fogták be, bőr szemellenzővel takarták el a szemüket. A lónak több hét kellett, amíg megszokta a körbejárást. Alattuk a padozat homok és fűrészpor keveréke volt, megakadályozva ezzel elcsúszásukat. A mángorlóhelyiségben dolgozókat a lótól egy körülbelül 1 méter magas deszkakorlát választotta el. A szerkezet lóval történő meghajtása a 20. század első feléig volt használatos, később villanymotor váltotta fel a lóerőt. Ez a csodálatos szerkezet, melyből több tucat létezett az országban, mára csak néhány helyen maradt fenn. A pápai mángorló megmentése azért is szükséges lenne, mivel e mesterség páratlan örökségét őrző múzeum műhelyének bemutatása így válna teljessé. JEGYZETEK 1 Endrei Walter: Mángorló-kalander-moiré. Magyar Textiltechnika X. évf. 1958. 8-9-10. sz. 306-308.306. 2 Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor-Kovalovszky Miklós szerk.: Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, 1987. 886. 3 Die süddeutschen Barchentmanufakturen vom 14. bis zum 16. Jahrhundert. Ciba-Rundschau 1940.45.1651-1662.1654, 1657. 4 Bakó Ferenc: Adatok a győri múzeum kékfestő gyűjteményéhez. In: Szende Katalin-Kücsán József szerk.: Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Sopron, 1998. A Soproni Múzeum kiadványai 3. 161-172. 168. 5 Domonkos Ottó: A magyarországi kékfestés. Budapest, 1981.43. 6 Antali Miklós: Pápa, Kékfestő Múzeum mángorlóműhely felmérése 1987. 7 Ezúton mondok köszönetet Kovács József kék- és kelmefestő mesternek. 8 Domonkos, i. m.: 43. 9 Somfainé Pados Mária: Kékfestők Pápán. In: Veszprém megyei honismereti tanulmányok XV. Veszprém, 1993.75-101.86. 10 Szulovszky János: A kékfestés Putnokon. In: Szende Katalin-Kücsán József szerk.: Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Sopron, 1998. A Soproni Múzeum kiadványai 3. 243-258.248. Összefoglaló A textiltechnikák történetének feltárásában a kikészítési eljárások kutatása még nem kapott megfelelő hangsúlyt. A munkafolyamatok közül az egyik legfontosabb az anyag mángorlása. A mángorláshoz használt eszköz a középkori eredetű lójárgányos mángorló, mely szerkezetek a kékfestésben a múlt század közepéig használatban voltak és néhány közülük napjainkig fennmaradt. A pápai Kékfestő Múzeum lójárgányos mángorlója egyedülálló az országban, egyrészt a pince mikroklímája miatt, mely ehhez a nedves kikészítési eljáráshoz megfelelő környezetet biztosított, jellegzetes még a mángorlószekrény aljának parkettás kiképzése, továbbá a schuber, mely az áruhengerek kifordulását akadályozta meg. A tanulmánnyal a szerző legfontosabb