Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Könyvszemle

KÖNYVSZEMLE Manufaktúrák Magyarországon I. Szerkesztette: Németli Gy. és Veres L. Miskolc 1989. Érdemes vállalkozásba fogott a miskolci Herman Ottó Múzeum, amikor e tanulmánykötettel útnak indított egy periodikának szánt sorozatot, mellyel nyilvánosságot kíván biztosítani a hazai manufaktúra kutatók publikációinak Szándéka szerint a kiadványok szakmai konferenciákhoz kapcsolódnak, melyeknek nem csak előadásait, de vitáit is közzétennék. A manufaktúra fogalmát a legtágabb értelemben értelmezik; feladatuknak tekintik „a szorosan vett manufaktúrák mellett az egyéb ipartörténeti tevékenységformák vizsgálatát is, amelyek a tőkés fejlődés kezdeti szakaszában szerepet játszottak " Az első kötet ismertetését a nagyszámú textilipari vonatkozás indokolja. Mindjárt Németh Györgyi átfogó és alapos forráselemzése a Magyarországi manufaktúrák és más ipari üzemek a II. József korabeli manufaktúra tabellákban című indító előadás, tízoldalnyi textilipari fejezetet tartalmaz. Sorra veszi a \

T

állalatok munkáslétszámával, a munkamegosztással, nyersanyagbeszerzéssel és értékesítéssel összefüggő kérdéseket és kibontakozásukat okozó nehézségeket Endrei Walter a hazai ipart kísérli belehelyezni az európai környezetbe Textilmanufaktúrák a Magyarországgal szomszédos államokban című előadásában. A bevezetésben a textilmanttfalttúra ókori eredetét bizonygatja, melyet a társadalmi formációktól független alakulatnak vél; ezután sorra veszi a fontosabb osztrák, csehmorva és lengyel vállalatok történetét Tamáska Péter: a linzi kincstári posztómanufaktúra termelési szervezete és magyarországi érdekeltségei címében foglalt vizsgálatait rendhagyó módon indította : az osztrák gyár itteni követeléseinek peres iratai szolgáltatták az alapadatokat amiből a kereskedők etnikai összetételére és forgalmuk méreteire, tevékenységi területére következtet Ugyancsak szakmánk körébe vág Szabó Ferenc: Textilmanufaktúrák néhány alföldi törvényhatóság reformkori dologházaiban és Hőgye István: A Constantin-féle posztófabrika Sárospatakon című tanulmányai, melyek kevésbé ismert kisebb manufaktúrák történetét tárják fel. További három előadásban esett szó érintőlegesen textiltermelésről Dóka Klára: Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásárló kereskedelem címen olyan témát kezelt melynek adatait az 1828. és 1848. évi iparstatisztikák szolgáltatták és a céhes iparosok ill- kereskedők számának alakulásából vont le következtetéseket Takács Péter és Udvari István cikke meg éppen a háziipari fonás-szövés elterjedtségével is foglalkozott néhány kelet-magyarországi megyében (A manufaktúraipar alapjait képezhető háziipari tevékenység Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben 1 772-ben.) Kutatási tervét mutatja be végül Pálmány Béla és Svircsek Ferenc; egy megye iparának történetét akarják monografikus igénnyel feldolgozni 1995-ig. És minthogy ebben pl. a gácsi posztógyár eminens szerepet kap majd, érdeklődéssel nézünk a munka elébe (Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében). E. W.