Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Adatközlés

[ne]k hoza való számitását mi ki számitarii nem tudván bizzuk tehát az Tekin[te]tes Deputationak bölts iteletezi (így!) es proporcio szerint való calculus vételire melyek[ne]k alázatos referálása es jelentése utan maradunk Költ Gyöngyösön 20. Junii 818 az T[ekin]t[e]tes Deputationak Gyöngyfösi] Posztó Tsinálok Alázatos engedelmes fo hajtó szolgai az egész Posztó Csináló Ceh Jegyzetek: 1-hoz 26 garas/font (lb) gyapjúárból ligy következik 1 Ft 57 krajzáros költség, hogy 1 garas = 3 krajcár 6=hoz Eszerint a posztóscéh kártológéppel rendelkezett 8=hoz slihtázás (ném. Schlichten) = irezés ágybéli mobiliák (ingóságok) = ágynemű porció és taksa = adónemek Forrás: A MTA Néprajzi Intézet Kutató Csoportjának etnográfiai programjának levéltári gyűjtése. (Közli: Endrei Walter) Csalók a textilszakmában Egy 1460 körül Ulmban kiadott, fametszetes egylapos nyomtatvány, melyet a „Die acht Schalkheiten" (kb. a nyolc csibészség) néven tartanak nyilván, különböző foglalkozások körében elkövetett, a vevőközönséget megkárosító csalárd praktikákat pellengérez ki. A kereskedő, pénzváltó, ötvös mellett a posztókereskedő és a kötélgyártó is bekerült a díszes társaságba. Előbbit hosszmérés, utóbbit kötélverés közben ábrázolja a metszet mindkettőhöz négysoros (gyalázatos minőségű) vers járul, melyet az adatközlő kongeniális fordítással egészített ki : (A posztókereskedő mondja:) „Ich bin ain schalk Uss rechter wurtz und miss mit ainer ein, die ist ze kurtz. Damit hon ich mengen man betrogen und im daz sin aberlogen." Tősgyökeres csalóképpen rövid röff el mérek kérem. Számos embert jól becsaptam a pénzéből kiforgattam.