Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 7. 1990 (Budapest, 1990)

Oszetzky Gábor: A régi Peru és textiltechnikai

őket A kumbi camayoq a szövet mintázásával, a motívumok kiválasztásával, megszerkesztésével, s feltehetően az így bonyolulttá vált szövés irányításával foglalkozott Különös jelentősége volt a technikai specializálódásnak a nascai naturalisztikus művészet kialakulásakor, melynek mintavilága egyre jobban közelített a természet bonyolultabb formáihoz. Az ábrázolt alakzatok a mindennapok kísérői : a gyapotcserje virága, a pumafej, a vadmacska-motívum, a kondor. Nem tudom eldönteni, milyen párhuzam vonható a nascai textíliákon látható mintakincs, és az e sorok íróját is lenyűgöző titokzatos Nasca sivatagbeli ábrázolások között A kősivatagban csak jó néhány száz méter magasságból áttekinthető óriási alakzatok létrejöttét de különösen annak okát sokan próbálták megfejteni. Az alakzatok egy része nagyon hasonló a textileken ábrázoltakkal; így pl. a madármotívum is. Valószínűleg alaposabb ismeretek lennének szükségesek ahhoz, hogy magyarázatot találjak a majom-motívum, a rák-motívum, de különösen a valószínűtlenül nagy szemekkel, de száj nélkül ábrázolt ember-motívum megjelenésére. Végképpen magyarázat nélkül maradt számomra egy, a kősivatagtól az óceán felé vezető több km hosszú kiiutópályaként aposztrofálható építmény, melynek megléte sokakat gondolkodóba ejtett A tudomány védelme érdekében el kell mondani, hogy e terület legalaposabb kutatója, Maria Reiche véleménye szerint az alakzatok a nascai naptár elemei. Visszatérve a textilek világához, mélyebb értelmet kaptak az ábrázolások a társadalom változásával, amikor - minden bizonnyal vallási kultuszaik hatására elvonatkoztatják a látottakat földöntúli tulajdonságokkal ruházva fel őket Szép példája ennek a szárnyas macska, amelyet a mindennapok egy újabb dimenziójába emel fel a művészet kifejezésmódjának fejlődése során. Szembetűnőbb a változás az inka kultúra beköszöntével; itt, ebben a társadalomban a hierarchia két távoleső pontján helyezkedik el az istenként imádott uralkodó - aki egyébként soha nem volt látható - és a művész, akinek istene képeit kellett ábrázolnia szőttesein. Az absztrahálás egy különös formája, már-már a 20. század szürrealizmusa jelenik meg ezeken az inka ábrázolásokon. Rövid idő alatt eltűnik a természetből vett mintavilág, és szigorú geometriai rend, spirálok, háromszögek, az ábrázolást több oldalról behatároló két-, vagy többoldali, esetleg sugárszimmetrikus alkotások fejezik ki az elvont művészi mondanivalót AZ INKÁK Dél-Amerika a mai Perut jóval meghaladó területének - amely magában foglalta délen Bolívia és Chile egy részét északon átnyúlt Equador és NyugatArgentína vidékeire is - lakóit nevezzük inkáknak. Ország volt ez, társadalmi forma vagy kulturális formáció? Lakói ugyanazok az indiánok, akik évezredek óta benépesítik ezt a környéket a tengerparti kősivatagtól az Andok fennsíkjain keresztül a trópusi völgyekig. Társadalmuk az évezredek alatt folyamatosan változott, hol városállamszerű kép-