Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Mártha Endre: A hazai gyapottermesztés története

A magyar pamut műszeres vizsgálati eredményei Forrás: TKI zárójelentések Termő hely Forrás Szakái Modális Bázis Egyenle•Szak-erő FinomRkm Szenyhossz hossz V /0 tesség g. ság nyezettmm mm Nm ség tart. % 1. Szolnok I, szedés 26,01 23,25 49,5 1150 4,48 5490 24,7 3,5 2. Kisújszállás, I. szedés 26,87 24,45 24,6 1115 4,35 4950 21,5 4.5 3. Siklós, I. szedés 23,57 20,36 48,8 993 4,6 5230 24,1 4.1 4. Dég, I. szedés 25,06 22,50 42,7 960 4,20 5600 23,6 3.7 5. Szolnok, II. szedés 24,13 21,06 48,6 1040 4,86 4500 21,9 6.3 6. Kisújszállás, II. szedés 22,48 19,71 50,0 990 4,28 5150 22,0 6,8 7. Siklós, II. szedés 22,53 19,98 46,8 850 3,87 4410 17,1 5.7 8. Dég, II. szedés 24,54 21,85 47,1 960 4,20 5600 23,6 5,8 9. Kisújszállás, III. szedés 21,59 18,66 47,6 885 3,51 4860 17,1 10,9 10. ua., III. szedés 19,7 17,16 53,0 910 3,65 4860 17,7 9,8 11. Siklós, III. szedés 24,54 22,06 49,0 1080 2,97 4330 12,9 10,2 A hozzáférhető statisztikákból és jelentésekből megállapíthatóan 1951. és 55. között a pamut és vigognefonóipar a hazai termelésből az alábbi mennyiségeket dolgozta fel. A számok mellett feltüntetem, hogy az hány %-át jelentette az adott év pamutfelhasználásának. Ev Mennyiség to. Felhasználás aránya 1951 kb. 400 kísérleti feldolgozás: MPI, Kistext, Ált. Fonó Lőrinc Keltex, Győri Fonó 1952 1307 2,6% 1953 4108 7,8% 1954 2751 4,9% 1955 2978 6,4% A T. K. I. zárójelentése megállapítja, hogy a hazai pamutok feldolgozásához különleges technológiai változtatások nem szükségesek. Az üzemeltetési szabályzat adott fonalszámra vonatkozó előírásait kell betartani és betartatni. Ajánlásában egyértelműen az önálló, tehát nem keverékben történő feldolgozás mellett foglal állást. A kísérleti fonások és a Magyar Pamutiparnál végzett nagyüzemi gyártás beigazolta, hogy a 26/27 mm szakállhosszúsága 1-2 osztálynak megfelelő szakítóerejű pamutból a Nm 34 finomságú fonal elfogadható termelékenységi mutatókkal, az előírt minőségi paraméterekkel kifonható. A tisztítópróbák szerint a kártolóig mért veszteség 9,05% volt. A gyártásközi ellenőrzés során a hosszú és rövidtávú egyenlőtlenségre a fonodában akkor feldolgozott import pamutkeverékkel azonos értékeket kaptak. A fo-