Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)
Dr. Kerényi István: A magyar selyemipar a századfordulón
millió koronát fizetett ki, ami meglehetősen tiszteletre méltó összeg. Igaz, hogy a kormányzat ezt az összeget majdnem veszteség nélkül visszakapta kasszájába. Bezerédj Pál mondotta, hogy a gubókért járó árat csökkenteni kellett volna csupán 15-20 százalékkal és az államkassza komoly jövedelemhez jutott volna ebből a dologból. A Felügyelőség azonban tartózkodik az ilyen intézkedéstől, mivel az országban a selyemtenyésztést még nem tekinti eléggé megerősödöttnek. Az ár csökkentése - Bezerédj úr véleménye szerint - arra késztethetett volna, hogy azon megyék parasztjai abbahagyják selyemtenyésztéssel való foglalkozást, ahol az utóbbi csupán kezdetét vette és ahol az még gyengén fejlett. Ha minden megyében, ahol az lehetséges, megvalósul a selyemtenyésztés, akkor már gondolni lehet a gyámság állandó csökkentésére, végezetül pedig annak teljes megszűnésére. Ekkor a gubók vásárlását át lehet majd engedni a selyemmotolláló gyárosoknak és a szabadpiaci áron vásárlóknak. Ebben az esetben a beváltó állomások és a gubóraktárak is átadhatók lesznek magánszemélyek kezébe meghatározott bérleti díjért, vagy pedig egyszerűen el is lehet adni azokat. A jövőre vonatkozóan a Felügyelőségnek az a terve, hogy ezt a jogot csupán a szekszárdi petetenyésztő intézetre vonatkozóan tartja fenn. A selyemmotollálás dolgában a program részben már megvalósításra került. A működő öt selyemmotolláló üzemből hármat már magánszemélyeknek adtak bérbe. Igaz ugyan, hogy ez nem egészen az ismert korlátozásokkal és feltételekkel történt. A legközelebbi jövőben már tervezik ezen gyárak teljes felszabadítását, vagyis: azok eladását magáncégeknek vagy magánszemélyeknek saját tulajdonba. Sajnos eddig bérlőkként csupán külföldi cégek - főképpen franciák - jelentkeztek. N. N. Kukin jelentésének összefoglaló részében - szó szerinti fordításban - az alábbi megállapításokat teszi: Tartani lehet attól, hogy a selyemiparban Magyarországon a vezetőszerep átmegy a külföldiek kezébe, s ezek érthetően minden teketória nélkül járnának el a néppel és kezdenék kizsákmányolni, ami ugyancsak visszatükröződne az ipar csökkenésében. A Lúgoson létesülő selyemmotolláló üzem építése után azt tervezik, hogy selyemcérnázó-üzemet is építenek, fejlesztik a selyemszövőipart, noha az utóbbi már létezik is három gyár alakjában. Ezekből csupán egy mondható jelentős méretű6. sz. táblázat A Felügyelőség által kiadva Ültetésre kiadott eperfák a községi faiskolákból Év Eperfamag 2-3 éves eperfacsemeték az erdőgazdasági iskolákban Telepítésre kiadott fák Ültetésre kiadott eperfák a községi faiskolákból Ültetett eperfák összesen Liter Évente, db Évente, db 1900 3232 1/2 7 638 313 134 048 249 729 383 777 1901 3350 1/2 8 870 595 69 843 236 749 306 592 1902 2556 3/4 6 621 073 119 295 243 724 363 019 össz.: 9139 3/4 23 229 981 323 186 730 202 1 053 388
