Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Dr. Kerényi István: A magyar selyemipar a századfordulón

van, kötelesek eperfákat telepíteni a szabad földekre, főképpen pedig be kellett telepíteni az útszéleket. Minden eperfalevelet, amely a községi és állami földeken termett, díjtalanul át kellett adni a selyem tenyésztőknek. Mindenkit, aki megakadályozza ezen levelek összegyűjtését, pénzbüntetéssel sújtották. A községi eperfák gondozása a község lakóira hárult. A gubóátvételt a következők szerint szervezték meg: Szekszárdon állomást rendeztek be a gubók felvásárlására és kemencét létesítettek azok fojtására. Minden selyem tenyésztő, aki a felügyelőtől térítés nélkül kapott petét, köteles az egészet életre kelteni és azokból gubókat tenyészteni. Ezeket köteles eladni a legközelebbi állomáson (beváltó-állomás) az államnak. Szigorúan tilos a gubók eladása magánszemélyeknek vagy azok ajándékba történő adása. Az átvevő-állomásokon az eladásra bevitt gubókat azon nyomban három osztályba sorolják, lemérik. A selyemhernyótenyésztőnek az értük járó összegről csekket adnak, amelyet az Államkincstárnak benyújthat. Ez azonnal kifizeti az azért járó összeget. A csekken megnevezik az eladott gubók I., II. és III. osztályának súlyát, az ezért járó pénzt, valamint azon összeget is, amelyet ki kell adni az azon anyagok értékének levonásával, amelyeket a pete átadásakor kapott tételen felül még kiadtak (hőmérők, papír stb.) A Felügyelőség működésének első tíz évéről a jelentés így számol be: A Felügyelőség tevékenységének első évei voltak a legnehezebbek. Az 1. sz. táblázatból követhetjük azon óriási lépéseket, amelyeket a selyemtenyésztés megtett. Az első öt év alatt a gubók hozama 61-szeresére növekedett, a 80-as évek végén pedig ez a hozam 326-szor volt nagyobb, mint az 1879-es évben. A sikert az magyarázza, hogy a tenyésztők, akiket ingyen láttak el petékkel és hernyótáplálékkal, biztosítva voltak ismert és megállapított áron történő átvétellel. 1. sz. táblázat Év Községek és tanyák (birtoSelyemtenyésztéssel foglalkozó csaÖsszegyűjtött gubók súlya Selyemhernyótenyésztők jövedelme (a Felügyelőség Munkások és alkalmazottak jövedelme az áruházakban, Selyemiparban és selyemhernyótenyésztéssel foglalkozó kok) ládok által kifizetett állomásokon és személyek teljes gubókért) gyárakban jövedelme száma kg Korona Korona Korona 1879 2 507,5 618,1 783,7 400,1880 71 1 058 10 131,71 22 125,32 17 925,84 40 051,16 1881 423 2 976 41 537,04 83 633,44 46 151,46 129 784,90 1882 433 3 674 24 445,87 52 394,22 40 454,76 92 848,98 1883 463 6 261 72 142,86 156 370,22 99 198,48 255 568,70 1884 557 9 892 122 133,04 260 741,16 147 194,30 407 935,46 1885 751 13 850 176 337,54 379 006,78 267 332,74 646 339,52 1886 881 17 782 257 649,94 543 754,48 279 306,60 823 061,08 1887 1048 28 145 451 511,27 949 300,84 367 072,12 1 316 372,96 1888 1389 40 423 703 488,21 1 448 521,22 514013,06 1 962 534,28 1889 1630 51 122 815 659,49 1 584 045,92 653 229,66 2 237 275,58 Összesen: 2 675 036,97 5 479 893,60 2 431 879,02 7 911 772,62