Oszetzky Gábor szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 6. 1987 (Budapest, 1987)

Oszetzky Gábor: Megnyílt a Textil- és Ruhaipari Múzeum

A szövéstörténeti kiállítás egy részlete következő gazdasági évben újból megvizsgálja a támogatás lehetőségét, s addig is társadalmi munkával segíti a múzeum szakmai tevékenységét. A hozzáállásnak ez a formája tette lehetővé, hogy 1986 végén több száz textilipari vezető jelenlétében a múzeum megnyílhassék. A megnyitást követő személyes beszélgetések során is érezni lehetett, hogy a vállalatok vezetői iparunk támogatásának, hagyományai megőrzésének, technikai múltunk feltárásának ezt a formáját jónak érzik, folytatandónak találják. A múzeumi munka látványos része még csak most kezdődött el. A közel 1000 négyzetméteres kiállítási terem egyik része még üres, ezzel is jelezve, hogy a szövés történetét feldolgozó állandó kiállítás csak egy darabja a tervezett teljes textilipari technológiát felölelő bemutatónak. A szövést megelőző fonás, majd a követő kötés-hurkolás, kikészítés, konfekcionálás és a textil- és ruházatipar szociális hátterének állandó kiállítássá történő feldolgozása a következő évek munkája lesz. A tárgyi és történeti anyag nagy része ma még a gyárakban, a szövetkezetekben, a szakma története iránt vonzalmat érző szakemberek irodáinak falán és fiókjaiban van. A múzeum feladata, hogy a gyűjtőket a közös munkának megnyerve, e féltett darabokat kiállításaihoz megszerezze, s valamennyi érdeklődő számára megtekinthetővé tegye. A kiállítás szempontjából egy fotó, egy-egy régi irat, vagy feljegyzés ugyanolyan fontos, mint egy régi gép, szerszám, vagy berendezés, hiszen a technika emberi környezet nélküli bemutatása sivár, szegényes összképet eredményezne. A múzeum adat- és archívtára, történeti dokumentációs gyűjteménye és fotóarchívuma sok-sok ezer adatot, archív anyagot, fotótörténeti emléket őriz már ma