Oszetzky Gábor: Textilipari Múzeum Évkönyve 5. 1983 (Budapest, 1983)

Deschnyből N. Hartvih 20 vég molinót, Prágából a FR. Kubinszky-cég 15 vég patyolatot szállít Pápára. A híres bécsi Romberg-cégtől 8 vég orandzs-tarkázottat, ugyanilyen árut a prágai S. Fürthtől 14 véget vásároltak. De kénsavat és keményítőt már Győrből, Pestről Anton Kreischétől szintén keményítőt vásároltak. A cégek és áruféleségek, nyersanyagok felsorolása még hosszan folytatható lenne azoknak a családi iratoknak, üzleti levelezéseknek, számadásoknak az alapján, amelyek magántulajdonból végre levéltári megőrzésre és rendezésre kerültek Veszprémben.

23 Természetesen a hazai, illetve a közvetlen környezet nyersanyagát is számításba kell vennünk. Erre pedig Veszprém megye takács céhei alapján gondolhatunk, másrészt a felvidéki vármegyék finom vászonáruira. Az áru értékesítése az országos vásárokon és a pápai hetipiacon történt, valamint a váltóba hozott bérfestéseket sorolhatjuk ide. A legkorábbi bevételi összesítéseket az 1865-74, majd 1888-1898 közötti időszakokból ismerjük. A vásári körzetről készült térképen szembetűnik, hogy a Pápa körüli 15 km körzetben nincs vásár. Ez érthető, mert maga Pápa városa és vásárai ellátták a környéket a szükséges árucikkekkel, másrészt a hetipiacok alkalmával gyakran megfordultak a vidékiek a városban. Év vásár hetipiac összesen 1865 18 492 F. 27 058 F. 45 551 F. 1866 43 118 F. 1867 49 652 F. 1868 53 189 F. 1869 44 878 F. 1870 19 383 F. 27 667 F. 47 050 F. 1871 55 570 F. 1872 58 412 F. 1873 47 427 F. 1874 28 634 F. 17 934 F. 46 568 F. A fokozatos növekedés a műhely bővülő kapacitásának, a visszaesések a vidék mezőgazdasági termésének, ill. az 1873-as gazdasági válságnak hű tükörképét adják. Ennek az időszaknak a közepén, 1869-ben készült el az emeletes új lakóház, az utcafronton azonos emeleti párkánymagassággal, mint a szomszédos neogótikus református kollégium épülete. E kora eklektikus épület elegáns, városi polgári homlokzatú kiképzéssel valóban kifejezte az ipari fellendülés anyagi hasznát, amiről szóltunk. A kapubejárat mellett balra üzletet rendeztek be, és így a váltóba hozott anyagok bevétele, kiadása, az üzleti választék bemutatása méltó módon történhetett. A kapu bal sarka fölött egy erős rúdra sima kékfestő anyagot tűztek ki cégérként, a rúd ma a múzeum tulajdonában van, akárcsak az e korból származó vásári sátorfa alkatrészei, cégére. Mélységben a telek a régi épület mángorlót befogadó pincéjének vonaláig épült be, innen hátrafelé a nagy kamra, mintázó szoba, legényszállás változatlan maradt. A szükséges tőkét az üzemből közvetlenül nem lehetett kivenni, ezért ingatlanok értékesítéséhez kellett folyamodni. Tudjuk, „A Nagy Somlai Nagy Szöllösi hegybirtok örökváltságának fizetési lastromá-"ból, hogy Kluge Ferencnek ott két darabban 1939 négyszögöl szőlőbirtoka volt. így hát a házi szükségleten túl eladásra is maradt. A somlai szőlőket a ház építésekor