Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)
Tanulmányok - Sz. Bányai Irén: Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség tevékenységének főbb jellemzői Bezerédj Pál irányítása alatt
Sz. Bányai Irén ujkortörténész AZ ORSZÁGOS SELYEMTENYESZTESI FELÜGYELŐSÉG TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐBB JELLEMZŐI BEZERÉDJ PÄL IRÁNYÍTÁSA ALATT A selyemhernyótenyésztést az állattenyésztés egyik ágaként, a selyemszálaknak selyemfonallá való feldolgozását textilipari tevékenységként jellemezhetjük. A termelés és a feldolgozás azonban - legalábbis a selymészet magyarországi története folyamán - általában nem különült el, egységes rendszert alkotott. Azok a tényezők - magánszemélyek és hivatalok, - melyek a tenyésztést szervezték és irányították, valamilyen módon érdekeltek voltak a feldolgozásban is. A selyemfonó és szövőipar történetéről nem alkothatunk tehát képet anélkül, hogy egyszersmind ne vizsgálnánk a hazai nyersanyagtermelés szervezetét. Dolgozatunkban ennek a szervezetnek a bemutatására vállalkozunk, a selyemtenyésztésnek egy olyan korszakáról készítve vázlatos összefoglalást, melyet - túlzás nélkül a termelési ág "virágkorának" minősíthetünk. Az ilyen szándékú történeti feldolgozás eléggé kevés előzményre hivatkozhat. Felhasználhatjuk a gyakran nyomtatásban is megjelentetett hivatalos jelentéseket, melyek a termelési adatokat is közlik, /1/ s a selyemhernyó tenyésztés módszereit bemutató, különböző korszakokban keletkezett népszerűsítő brosúrák is hasznosítható adatokat nyújthatnak /2/. A korai feldolgozások azonban - akár nevezetes évfordulókhoz kapcsolódó, propagandisztikus célú történeti vázlatként készült, /3/ akár életrajzként a személyes érdemet méltatta /4/ - ma már csak részben elégíthetik ki a termelési ág teljes megismerését célul kitűző történetírói igényeket. Éppen ezért a Szekszárd székhellyel működött Országos Selyemtenyésztési Felügyelőségnek a Tolna megyei Levéltárban őrzött iratanyagát teljességre törekvőén igyekeztünk áttekinteni, s ezt egészítettük ki egyéb Tolna megyei adatokkal, a korábbi feldolgozások, illetve nyomtatott jelentések adataival. A kutatás inditéka a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum 1978-ban megnyitott "Életmódváltozások Tolnában" cimü állandó kiállitása volt, e kiállítás keretében ui. bemutattuk a selyemtenyésztés és feldolgozás legjellemzőbb tárgyi és dokumentumanyagát. A múzeumi bemutatást látszólag egyszerűvé tette az a tény, hogy valamikor az 19 50-es években a szekszárdi múzeumba került a hajdani selyemfelügyelőség múzeumi jellegű gyűjteményének a háborút átvészelt töredéke. Ezt a "selyemmuzeumot" 1928. május 27-én a szekszárdi selyemgyár emeleti részében nyitották meg, s az egykorú tudósitás szerint bemutatta, hogyan lesz a gubóból selyemszövet /5/. Az egykorú ismertetésből következtetve ez a hajdani "selyemmuzeum" elsősorban nem történeti szempontokat érvényesített, hanem praktikus célokat szolgált: a selyemhernyó tenyésztést és módszereit népszerűsítette. Számunkra viszont a tárgyak és dokumentumok elsőrendű korjelzők lehetnek az uj kiállításban, ha részletes kutatásokkal tisztázni tudjuk
