Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)
A Textilipari Múzeum gyűjteményéből - Tóth György: Willcox Gibbs varrógép a Textilipari Múzeum gyűjteményében
Tóth György gépészmérnök WILLCOX ÉS GIBBS VARRÓGÉP A TEXTILIPARI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Az ipari antikvitások értékét nemcsak azok kora, hanem azoknak az ipar fejlődéstörténetében betöltött szerepe is jellemzi. Különösen igaz ez a varrógépek témakörében, ahol az egyes gyűjteményekben csak legritkábban fordul elő valódi "régiség", gyakoribb azonban az egyes korszakokra, egyes műszaki részmegoldásokra vonatkozó lelet. Érdekes tény, hogy ezek a leletek valamikor tömeggyártásban keletkeztek és nem ritka a varrógép hőskorából, hogy egy-egy alapgéptipusból milliós nagyságrendben gyártottak /1/. Ettől függetlenül a XIX.sz.-ban gyártott varrógépek ha nem is ritkák, de gyakran nem bukkan rá a gyűjtő. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a tömegesen gyártott varrógépek vásárlásánál a csereügylettel egybekötött részletvásárlás korán megvalósult. /2/ A Textilipari Múzeum gyűjteményében mind a huroköltésü, mind a láncöltésü varrógépek képviselői megtalálhatóak. A varrógép fejlődéstörténetében - különösen a kezdeti szakaszban - műszaki szempontból megkülönböztethetően külön utat járt e két eltérő öltésrendszerü gépcsalád. A huroköltésü gépek alkalmazását az egyszerű láncöltésü gépek vezették be /3/. A huroköltés éppen az öltésképzés rendszere miatt tartósabb varratot adott, de egyben a megfelelő feszültségviszonyok biztositása, az öltésképzés körülményesebb megoldása miatt bonyolultabb gépet igényelt. E gépek ára is jelentős volt. 185o-ben egy Wheeler & Wilson tipusu varrógép közel loo $-ba került /4/. Az 1858-ban piacra került Singer "Family Sewing Machine" ára se volt ettől kevesebb. Ez az akkoriban fantasztikus összeg eleve arra inspirálta a feltalálókat, hogy az olcsóbb gépek útját válasszák. A problémát tulajdonképpen James E.A. Gibbs oldotta meg 1855-ben. A Virginiában élő fiatalember egy varrógépet ábrázoló metszet nyomán elhatározta, hogy ő is készit varrógépet. Nem láthatta azonban a metszeten, hogy milyen a huroklevétel módja, igy szinte véletlenül jutott a helyes megoldásra és elkészítette láncöltésü varrógépét /5/. Ez azonban a korábbi - főleg európai - konstrukciókkal ellentétben forgó hurokfogóval rendelkezett /6/. A géppel a továbbiakban nem törődött, mig apjánál Rockbridge County-ban nem látott egy Singer rendszerű varrógépet /7/. A bonyolultnak és költségesnek vélt konstrukció arra ösztönözte, hogy gépét továbbfejlesztve megalkossa az igazán olcsó és mindenki számára elérhető varrógépet. 1856-ban modelljével Washingtonba utazott. A Szabadalmi Hivatal varrógépmodelljeinek tanulmányozása után kapcsolatba lépett a Philadelphia J. Willcox-al, aki találmányok kivitelezésével foglalkozott. Elkészítették a vég leges kivitelt, melyre három szabadalmat kaptak. /16234 sz. 1856 .dec.16. ,
