Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

11. kép: Fonalvezető lap háromágú kötélhez Kötélgyártás a fegyintézetekben Hazánkban ugyan a tőkés fejlődésben nem játszottak olyan nagy szerepet a büntető intézetek, mint külföldön, mégis meg kell emlékezni róluk, mivel számos kezdeményezés történt ezen a téren is a XIX. század kezdetétől /48/. Manufakturális szintű termelésükkel a 7o-es években jelentkeztek a kötélpiacon az egyes fegyintézetek. A börtön üzemek alapításának okaként az a humánus cél szerepelt, hogy "a közepes egészségű fegyenceket" szakmához juttassák 3 év alatt, vagy ügyesebbeknél gyorsabban is. Az iparágakhoz a fegyencek hajlamuk szerint az igazgató által osztatnak be" - irja egy korabeli iparoktatási jelentés /49/. A Lipőtvári Magyar Királyi Országos Fegyintézetben "a kötélverő iparág télen kisebb számú munkaerővel hosszú termekben, nyáron azonban százötvenig is felemelt munkaerővel az intézet tág udvarán űzetik. A nyersanyag és kész cikkek tartására pedig kellő mennyiségű száraz helyiség raktárnak van fenntartva. A munkaidő a reggeli leves elköltése után nyáron 6, télen 7 vagy 7 1/2 órakor veszi kezdetét, s tart déli 11 óráig folyton. Délutáni 1 óráig séta, azután a munkatermekbe való vonulás esti 7 óráig tartó munkára. . . . Van az intézetben jelenleg .... egy kötélverő mester polgári egyénekből ... alkalmazva ..." Ezenkívül "egy-egy fegyenc van, ki is azon iparágat már a szabad életben is űzte,