Bakayné Perjés Judit - Fülöpné Mozolik Mária szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 4. 1981(Budapest, 1981)

Tanulmányok - Dr. Győriványi Sándor: A köteles kézművesek kooperációi és a magyarországi kötélgyártó manufakturák

század végéről. /Tusrajz, a szerző tulajdona/ A Duna Gőzhajózási Társaság házi kötélüzeme A XIX. század első felének egyik legnagyobb hazai osztrák tőkebefektetése az Első Osztrák Dunagőzhajózási Társaság öbudai Hajógyárának létrehozása volt. Itt tapasztalhattuk először a magyarországi nagybirtokosság és az osztrák tőke összefonódását /34/. Az 184o-es években szükségesnek mutatkozott a hajózásnál nélkülözhetetlen sok­féle kötélzet házi előállítása, mivel a megfelelő kötelek beszerzése nehézségek­be ütközött. A gőzhajókon átlag kb. 4oo kg kötelet használtak fel ekkor. Ennek a mennyiségnek a fele évente cserélődött. A hajóállomány /hajók, uszályok, sté­gek st b. / növekedésével a szükséglet 3ooo-5ooo mázsát is kitett a század máso­dik felében évente. A "Seilerei"-ről származó adataink szerint a fonás 42,37 m hosszú 14,65 m szé­les fonószinben folyt. A kihuzótár hossza 92,7 m volt és 4,74 m széles. A nagy méretekre azért volt szükség, mert a darukhoz és a vontatáshoz óriási köteleket készítettek. A Vaskapu áthajózásához 4ooo m hosszú kenderkötél kellett, amely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom