Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Földes Pál: Szemelvények a partizánruházat történetéből

Hazai vonatkozásban térjünk ki röviden azokra a 15-20 fős magyar ejtőernyős partizánegységekre, amelyek 1944 augusztus 8-a körül a Magyar Kommunista Párt felkérésére a Partizán Mozgalom Ukrán Törzse segítségével, szovjet területről kiindulva repülőgéppel kerültek bevetésre hazánk területén, összesen 11 magyar ejtőernyős osztag volt 190-200 fővel. A hivatalosan szervező csoportoknak nevezett ejtőernyős csapatok magyar parancs nok vezetése alatt indultak harcba. A parancsnokok általában a krasznagorszki antifasiszta iskolát végzett és különböző szovjet partizán csapatoknál partizán harci gyakorlattal rendelkező harcosok voltak. Parancsnoki munkájukban segítségükre voltak a gazdag partizán - katonai robbantó és rádiós gyakorlattal rendelkező szovjet partizánok, mig a szervező csoportok zömét kievi partizán iskolát végzett magyar antifasiszták alkották. Az első ejtőernyős csoportok hazai területre szálltak ugyan le, mégis az ismeretlenbe ugrottak, mert nem ismerték a területek aktuális politikai-katonai viszonyait! 1944 augusztus 8-án éjjel indult el az első ejtőernyős csoport Úszta Gyula vezetése alatt Munkács-Ungvár körzetébe. Úszta parancsnok kivételesen azzal a személyes előnnyel rendelkezett, hogy a leszállás körzetét, egyrészt mint benszülött, másrészt mint a környék volt erdésze, területileg jól ismerte. Ugyanez éjjel, augusztus 8-án indult el Szőnyi Márton vezetése alatt a borsodi bánya- és iparvidékre a második ejtőernyős csoport, melynek tagjai között ténylegesen több bányász és a környék útviszonyait állítólag ismerő kievi partizániskolás volt. Augusztus 21-én Dékány István vezetése alatt Máramarossziget-Bikszád körzetében szállt le egy ejtőernyős csoport, mely azonban nem tudott magáról életjelt adni a kievi partizánközpont felé. Ennek a csoportnak a felkutatására szeptember 20-án Rékai Miklós és Markovics János vezetése alatt indult el egy ejtőernyős csoport, amelynek Szilágy megye területén sikerült leszállnia. Még további csoportok tagjainak jelentős hányada már leszálláskor, vagy az azt követő napokban az ejtőernyős leszállásokat megfigyelő csendőrosztagok és katonaság üldözése nyomán elpusztult. A következő csoportok szlovákiai területre, Zólyom közelébe, Tri Duby-Három tölgy- nevü partizán repülőtérre szálltak le, ahol várták őket a szlovák partizánok. Igy ért szerencsésen földet szeptember 19-én a "Petőfi Sándor" magyar partizáncsoport, Grubics Zoltán százados és Fábri József régi illegális kommunista vezetése alatt. Harcait Szlovákia főleg magyarlakta területein vivta, ahol a nép támogatását megnyerte és jelentős számban csatlakoztak hozzájuk a csa pat kötelékeiből megszökött magyar katonák is. Ez bizonyltja, hogy mikor 1945. január 25-én a győzelmes, előretörő Szovjet Hadsereg harci területeiket felszabadította, az eredetileg 10 főből álló Fábri-csoport 57 fegyveres magyar partizánt adott át Debrecenben a Független Magyar Kormánynak, a szervezendő magyar fegyveres erők gyarapítására.