Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

/53/ Hanzó I., Az iparfejlődés néhány kérdése Békés-megyében a XIX. században. Békéscsaba 1957, 14. /54/ Országos Levéltár Htt. Dep. Citt 2-46. /55/ Dr. Szilágyi G., A Szegedi Kenderfonógyár előtörténete In: A Szegedi Kenderfonógyár története 1877-1977. Szeged 1976, 17. /56/ Hódmezővásárhely, Makó, Arad, Gyula, Szentmiklós, Kanizsa, Becskerék, Újvidék, Zombor, Apatin, Baja, Szabadka, Zenta V.ö. Hilf László: A szegedi iparosság története Szeged 1929, 83. /57/ Eperjessy id. m. 25. /58/ Horváth M.

, Az ipar és kereskedelem története Magyarországon a három utolsó század alatt. Buda 1840, 205. /59/ Eperjessy G., id. m. 26. /60/ Eperjessy id. m. 34. /61/ A harminc éves háború idején Németországban is több kötélgyártó céhszövetség alakult, amelyek közül a brandenburgi Rathenov, Zigeser, Genthin és Werder városok köteles céheinek szövetkezése volt a leghosszabb életű. Wissel R

., Das alten Handwerke Recht und Gewohnheit. Berlin 1929. 310. /62/ Schindler id. m. 31. /63/ 1747. szept. 12. Garamszentkereszti gyűlés jegyzőkönyve. Selmecbányái levt. XX. Fons. /64/ Schindler id. m. 68. /65/ A szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Ltsz.: Szeged 67. 20.1. /66/ A gyulai róm. kat. plébánia templomban. /67/ A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerk.: Éri I.Nagy L.-Nagybákay P. I. Bp. 1975, 274-277. csupán 4 köteles pecsétnyomót és 2 lenyomatot tüntet fel. /68/ Eredetije a Mezőgazdasági Múzeumban. /Ltsz.: 6518371/ /69/ A céhláda a győri Xantus János Múzeumban. /Lelt.sz.: 56.4.1./ /70/ Mátyás V., Utazások Erdélyben. Budapest 1977, 161, 170, 187. /71/ Kerekes Gy., Kassa polgársága és ipara a középkor végén. Budapest 1913, 107. /72/ Hóman-Szekfü: Magyar történet III. Budapest 1935. 170. /73/ Duray K., A váci céhek. Vác é.n. 42. /74/ Lasztókay K., id. kézirat 39. /75/ Európa más részein is "Posthumus" volt a kötelesek leggyakoribb védszentje. Megemlékezik róla egy XVI. századi humoros német versike, melyet Wissell id. m. 446. közöl. Fordításunkban: A köteles A tolvaj nincs a kötelessel barátságban, Mert az ő munkája kerül a nyakára, Mint Júdás Iskariotnak! De szedte-vedte, Az Isten is haragszik néha a kötelesre, Ha silány kenderből rossz istrángot csinál,