Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Endrei Walter: Középkori textilbélyegekről

A TEXTILIPARI MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1980 TEXTWB4RI KUMTÔ INTÉZET Dr. Endrei Walter a történelem-tudományok doktora KÖZÉPKORI TEXTILBÉLYEGEKRÖL A bélyegzés célja és jelentősége A kereskedelmi árufajták egy része külső megjelenésével nem árulja el egyértelműen használati tulajdonságait. A bor izéről csak a palack felbontása után, a kardpenge edzettségéről harc közben, a textília tartóssáqáról csak a viselés során győződhet meg vevője. Már pedig a távkereskedelem kialakulása után hamarosan felmerült annak igénye, hogy az áru minőségéért készitője vagy eladója szavatoljon, vagyis utólag is megállapítható legyen a gyártmány provenienciája. A termék eredetjelölése - legyen az fémjel, papir vizjele vagy porcellánmárka - puszta adminisztratív eszközből korán az áru propaganda módszerévé vált: a megbizható, jó minőségű termelők jegyét a vevő kereste, jobban megfizette, hitványabb vetélytársai hamisítani kezdték azt. Hasonló fejlődést futottak be azok a városi és állami felügyelet által rendszeresített minőségi jelzések, melyekkel az egyéni fogyasztó, az exportra szánt árun elhelyezve pedig a közösség külgazdasági érdekeit védték. /1/ A korai fejlődésben eminens szerep jut a textiliák minőségi jelzéseinek, ezen belül különösen a posztó ólombélyegeknek. Valószinü ugyan, hogy gyapjubálákon már római időkben ólomcimkék jelezték a minőséget, /2/ de a posztóbályegzés - a posztóval együtt a középkor szülötte. /3/ Az első minőségi előírásokat izlandi /1096/ és angol /1197/ törvények tartalmazzák, /4/ azonban a korszakban domináló flandriai posztógyártást szabályozó keurek /városi céhstatutumok/ jobbára a XIII. században keletkeztek. /5/ Korábbi keurek léteztek ugyan, igy az elveszett 1127 évi Bruges-beli /vagy a rövid 1217 évi Ypern-i/, /6/ de mindezek a bélyegzéssel kapcsolatos előirás vonatkozásában nem nyújtanak támpontot. Alig létezik fémjel, melynek kevesebb figyelmet szenteltek volna, mint a tex-