Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Domonkos Ottó: Ismeretlen adatok a kékfestés technológiájából

A kékfestés technológiájában az egyik legkényesebb munka a kézinyomás volt. A viszonylag kicsiny mintafákkal végszám mintázni ugy, hogy a raportok pontosan illeszkedjenek egymáshoz, nagy gyakorlatot és fegyelemezett, kitartó munkát követelt meg. Közismert, hogy a végek folyamatos mintázásához a 15x15 cm-től kb. 3ox3o cm nagyságig alkalmaztak nyomóducokat a kékfestő műhelyek. Ennél nagyob2. kép: Ráverés ököllel. Csorna, 1954. bakát, kb. 4ox4o cm, csak a fejkendők mintázásához használtak, ami négyszer lenyomva kiadta a kendő teljes szegély és belső mintázatát. A különféle sarokminták, szegélydiszek, az un. bordűrök pedig a fenti méreteknél kisebbek, keskenyebbek voltak, tehát az illesztések sok hibalehetőséget adtak. A szakmai tudásról 1957-ben Körmenden egy öreg segéd igy nyilatkozott: "Az öreg segédek mesélték, hogyha valahol munkát kerestek, akkor azt kérdezték, hogy tud-e mángo-_