Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

/31/ Horváth J., Az erdélyi szász városok közgazdasági viszonyai a nemzeti fejedelemség megalakulásáig. Gyula 1905, 34. hivatkozik a ... Quellen zur Gesichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Brassó é.n. I.k. 257. 1520-ra vonatkozó megjegyzésre. /32/ Forditás tőlünk németből az Országos Levéltár privilégium másolatából. /Acta mechanica es liber cehalium/. V.ö. Lasztókay K

., Az ipar állására vonatkozó jegyzetek Eperjes városában. Kézirat. Széchenyi Kvtár Irattára. Act. Hung. 4 24. /33/ Várady E., Adatok Erdély művelődéséhez János Zsigmond korában az Erdélyi Országgyűlési Emlékek alapján. Bp. 1940, 78. /34/ Ennek a gazdaságpolitikának közismert tényeire nem térünk ki, csupán anynyiban, amennyiben tárgyunkat érintik. /35/ Eckhardt F

., A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922, 30. és. köv. /36/ Eckhardt F.

, id. m. 30. /37/ Eckhardt F

., A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780-1815. Bp. 1958, 373-75. A hajókötélgyártás fellendítése is állandóan napirenden tartott probléma. A Helytartótanács 1785-ben mindazoknak, akik a vitorlavászon- és hajókötélgyártás területén eredményt érnek el, évi 100 forint jutalmat óhajtott adni. Uo. 13 3. /38/ Horváth M., id. m. 205. /39/ Skerlecz M., báró müvei. Descriptic... /Pozsony 1802./ M. Közg. Könyvtár 15. sz. 91. /4o/ Skerlecz M.

, i.m. Projectum legum motivatum 3o. /4i/ A len és kender művelésről szóló oktatás a mezei emberek hasznára. Budán a királyi Akadémiának betűivel. 1789, 18. /42/ Alatság /alattság/ a hajókötelek neve. Később csak a vontatásra használt köteleket nevezték igy. Szarvas G.- Slmonyi Zs.

, id.m. I.k. 55. Molnár Albert Dictionariumában /1604/ = funis nauticus, per quem trahitur navis ab hominibus vei equis. /43/ Az alattságot, hogy a nedvességgel szemben ellenállóképesebb legyen, bekátrányozták. Ezáltal súlyának 1/5-ével gyarapodott és merevvé, feszessé, keménnyé vált. Ha a kenderszál nem volt kellően rugalmas, a kész kötél törékeny lett. Györlványi S

., Kötélgyártó ipar. Bp. 1947, 24. /44/ Horváth M

., id. m. 238. /45/ Horváth M., id. m. 359. /46/ Horváth M., id. m. 238. /47/ Eperjessy G.

, id. m. 7. /48/ Futó M., id. m. I. k. 146. /49/ Fényes E., Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mosrani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest 1839, I. k. 72-73. lap. /50/ A budapesti keresk. és iparkamara jelentése... Bp. 1877, 330. /51/ Érdekességként utalunk itt Varga Katalin és a brassói szász kötélgyártók közti vitára. I. Tóth Zoltán

., Parasztmozgalmak az Erdélyi Érchegységben 1848-ig. Bp. 1951, 211. és köv. szerint Varga Katalin az adós mesterek elleni kérvényharcában szerezte meg a hivatalos ügyekben azt a jártasságot, amely a bucsumi bányász-parasztok ügyének védelmére és vezetésükre őt alkalmassá tette. /52/ Tolnai id. m. 66. lap.