Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

Jegyzetek : /1/ Éppen ezért nehéz meghatározni, hogy milyen szervezet tekinthető céhnek és milyen szabályzat céhlevélnek. Az 1376-ban kelt erdélyi szász szabályozás is szól a "kézművesek sok régi és rossz szabályainak" eltörléséről. /2/ Román J.

, Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termelési viszonyai a XVI-XVII. században, különös tekintettel a Hegyaljára. In: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság korszakában. Szerk. Makkal L. Bp. 1966, 575. /3/ Tolnai Gy

., A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktura Magyarországon /1840-1849./ Bp. 1964, 22-33. Az itt található területi körülhatárolások általában érvényesek az általa kötélverőnek nevezett mesterségre. /4/ A Nagykárolyi Köteles Céh /1770/ 8. artikulusa; "a Nemeseknek Praerogativajok és szabadságok mind azonáltal, a kik akárkik által kötélverő munkát magok szükségekre dolgoztatni kivánnának, minden sérelem nélkül fönt maradván". Az eredeti, magyarnyelvű céhlevél az Egyetemi Könyvtár kézirattárában található. /5/ Az 1486-i kolozsvári céhlevéltől kezdve szinte minden céhszabályzatban megtalálható "A vásárok idején a céhmesterek mind a városbeli, mind az idegen mesterek munkáját tartoznak megszemlélni... a hibásokat kijavíttatni, a ki nem javithatókat tűzre vettetni..." Fordítás latinból és a kiemelés tőlünk a kötelesek kolozsvári céhszabadalmából /1486/. Közli: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. Közzétette Jakab E. Buda 1888, I. k. 270. /6/ Szinte minden céhlevélben A soproni céh 1631-ből fennmaradt 19. artikulusa szerint "a házaló áruit el kell kobozni" Winkler E

., A soproni céhek története a XV-XIX. században. Sopron 1921, 34. /7/ Tolnai id. m. 19. /8/ Eperjessy G.

, Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Bp. 1967, 23. /9/ Györiványi S

., A kötélgyártás szerszámainak fejlődése. Textilipari Múzeum Évkönyve 1979, 120. /10/ Árpádházi uj okmánytár VI. Közzétette: Wenzel G

. Pest 1868, 438.: "Udvarnici tenentur dare de unoque mense annuatim filum ad unum rete huzonis et portare ad monasterium et debent dare panem interim illis qui parant retia" /11/ Az 1092. május 20-i szabolcsi egyházi zsinaton véghezvitt tizedszabályozás szerint az egyház tizedként annyi lent vagy kendert vegyen, amennyit egy marékkal, az ujjakat földrenyomva össze lehet szoritani. /"Canabum quantum potest pugillus digitis pressis ad terram premere accipiat" Szt. László I. tk. 40. cop. V.o. A Szt. István, Szt.László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904; Szenei Molnár Albert. Dictionáriumában ezt a mennyiséget tekinti kitanak /kita kender = manipulus canabis, Eine Hand voll Hanff/. A kitárol Papp L., Kita. Magyar Nyelv 1954, 472-475. Az 1836. VII. tc. is fenntartotta ezt a szolgáltatást oly módon, hogy az egésztelkes jobbágytól 6 font fonalat, a kisebb telekkel biroktól arányosan kisebb mennyiséget követelt meg. /12/ Makkal L

.,Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. Bp. 1957, 10. /13/ Makkal L

.,1. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Bp. 1954, V.o. Makkai szerk. id. mű /Jobbágytelek.../ 572. /14/ Lórántffy Zsuzsanna uradalmi és udvartartási könyve az 1652. évre. M. Tud. Ak. Évkönyvei XIII. k. Pest 1872, 84. /15/ Horváth M.

, Az ipar és kereskedelem története Magyarországban a XIV. század elejéig. Buda 1842, 207. 5 9