Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Tanulmányok, közlemények - Dr. Győriványi Sándor: A magyarországi köteles céhek és céhszokások

tartozik. A XV. században épült. Lőrésein kivül szuroköntő nyilasai is jól láthatók. Brassóban a kötélverő bástya 1416-ban már megvolt. 1641-ben leégett. 1689-ben a kötélverők céhe újra felépíttette a hatszögletű, 12 méter magas, erős bástyát. Segesvárott a fallal övezett Felsővárosban, a Vártemplom közvetlen közelében áll a Kötélverő torony. Alaprajza négyszögletes, pincerészén felfedezhető a vár legrégibb falazata. A kassai kötelesek 16 58-ban a városi tanácshoz . 7. kép: A Segesvári Kötélverő torony rajza. benyújtott kérelmükben azt panaszolták, hogy "mivel igen elfogyatkoztanak" a nekik társul rendelt erszénygyártókkal együtt, "nem érkezhetnek tornyuk épitésére és tartására". Kérik, hogy valamelyik céhet "adjungálják" melléjük. /71/ A tanács a kérést jogosnak Ítéli és a német lakatos céhet - amelyiknek tornya nem volt - melléjük osztotta be a vártorony fenntartására és védelmére. Később a céhek szivesebben váltották meg pénzen katonai kötelezettségüket. A hadi szolgálatnak ez az elhanyagolása kétségtelenül az egyik oka városaink hanyatlásának. /72/ A szegedi kötelesek számadáskönyvük tanúsága szerint a francia háború éveiben /1794-1800/ 25 forint subsidiumot fizettek megváltásként, vagyis egy negyed katona tartásdiját. A várost azonban nemcsak az ellenségtől, hanem a városokat gyakran sújtó elemi csapásoktól, elsősorban a tűztől is óvni kellett. Tűz esetén a város közismert, később néha nyomtatott tűzoltó rendszabályának értelmében az egyes céhek előre meghatározott, begyakorlott feladatokat végeztek. A pesti kötelesek például az asztalosokkal és serfőzőkkel együtt "a létrákat és egyéb tűzoltásnál szükséges eszközöket szállították a megfelelő helyekre". A váci köteleseknek két bőrkannát kellett készenlétben tartaniok, s a tűzvész megelőzése céljából tilos volt a 4 3