Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Irodalom - Horváth József: Műbőrgyártás Magyarországon 1905-1980. Budapest, 1980.

lisában az immár felszabadult Győrben 53 szövőgéppel megindult a termelés. A hatalmi harcok, majd az ezt követő stabilizálódás és az 19 48 évi államositás már a gyár legújabb történetéhez tartozik. Az államositás végrehajtásakor a Grab gyár 875 fonóorsóval, 35o szövőszékkel, fonalfestődével, teljes kikészitő­üzemi gépparkkal, 755 munkással dolgozott. A gyár a 3 éves, majd az ezt követő 5 éves terveket sikeresen teljesítette. 195o október elsején az egykori Grab­gyárakat egyesitették és ettől kezdve a vállalat Győri Pamutszövő és Mübőrgyár néven működött tovább. Az 19 56. évi ellenforradalmi események időszakában a gyár termelő berendezéseiben kár nem keletkezett. A termeléskiesés azonban je­lentős veszteségeket okozott. 19 7o-től a gyár egyértelműen mübőrgyárrá fejlő­dött, három uj termékkel indult a termékszerkezet korszerűsödése, u.m. a hab­szerkezetű műbőrrel, a légáteresztő műbőrrel és a járműipari, épitőipari padló­kárpitok családjával. 1969-ben inditott nagy-beruházás során uj épületekkel, gépekkel és olyan termékcsaládok kifejlesztésével bővült a gyár, mely európai hirnevet szerzett. A vállalat uj neve Graboplast Győri Pamutszövő és Mübőrgyár. 19 77-ben ujabb nagy-beruházás indult és ennek eredménye az évi 42 millió négy­zetméter mübőrtermelés, mely várhatóan a jövőben tovább fejlődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom