Bakayné Perjés Judit - Hetényi Gézáné - Horváth József szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 1980 (Budapest, 1980)

Irodalom - Dr. Bakay Kornél: A Szegedi Kenderfonógyár története 1877-1977. Szeged, 1976.

nősen városom iparának felvirágoztatására volt forditva." Az uj részvénytársaság nagyarányú építkezésekbe kezdett, a munkáslétszámot megkétszerezte, a termelést 8000 mázsára emelte, mégis felszámolták 189o-ben. Ekkor jött létre a Sze gedi Kenderfonógyár Rt., amely egy évtized alatt 600 fölé emelte a dolgozók szá mát s nagyarányú exporttevékenységet bonyolitott le. Az első világháború alatt, noha a munkáslétszámot 12oo főre duzzasztották, hanyatlani kezdett az ipartelep A hullámvölgyből csak 19 28/29-re lábaltak ki, amikor az évi termelés elérte az évi 29oo tonnát. A Kenderfonó háború előtti virágkora kétségtelenül 1935-39 között volt, a II. világháború idején azonban ismét hadiüzem lett és a termelése is visszaesett. Szeged város 1944 októberében szabadult fel és a Kenderfonóban is uj élet kezdődhetett, noha a tisztító láng nem volt korom nélküli. 1945 februárjában a gyárban mindössze 47o fő dolgozott, az üzemi bizottságok olykor elhamarkodott döntéseket hoztak, sőt a részvénytársaság is megmaradt 1948 március 25-ig. Az államosítást követően a Szegedi Kenderfonógyár a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá került, sok kitűnő terv született a gyár felvirágoztatására, de a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok sötét árnyéka gúzsba kötötte a várost is, a gyárat is. A rekonstrukciós tervek végül is csak 1958 után válhattak valóra. Az 1963-ban életre hivott Kenderfonó és Szövőipari Vállalat jelentős gyárakat vont egybe, a munkáslétszám 6000 főre ugrctt és a székhely Szeged lett. Ujabb tiz esztendő múlva a KSZV-hoz csatolták a Rostkikészitő Vállalatot is, aminek révén valóságos mammutvállalattá vált az egy évszázaddal korábban csak néhány tucat embert foglalkoztató Bakay-gyár. A Szegedi Kenderfonógyár központi egységeinek egy része ma is a hajdani Rigó ut cában működik, ahol szakszerűen rendezett, látványos gyári múzeum őrzi a Kender fonó értékes relikviáit. A szerzőpáros ezzel az igényes kötettel méltóképpen tisztelgett a százesztendős Kenderfonógyár előtt, s e sorok irója is szeretne fejet hajtani, ugy is, mint a gyáralapító nagyapjának ükunokája.