Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

kel rendelkeznek, melyek a polytechnikumi tananyag elsajátításához szükségesek. A polytechnikumnak egyetemmé való átszervezése 1861-ben kezdődött. Ekkor kapta a M.Kir. József-műegyetem nevet. A műegyetem első választott rektora a Polytechnikum igazgatója, Stoczek József volt, aki a kísérleti fizika tanárával, dr. Szily Kálmánnal együtt hervadhatatlan érdemeket szerzett a műegyetemi oktatás fejlesztése körül. Lankadatlanul küzdöttek, hogy a műegyetem szűk, bérelt helyiségekből megfelelő, saját otthonhoz jusson. Sikerült elérni, hogy 1880-ban megindult a műegyetem épitése a Múzeum körút 13. számú telken. Két és három emeletes épületeken kivül felépült a Gólya-várnak nevezett udvari épület. Uj otthonában a műegyetemi oktatás 1882 őszén indult meg. A hallgatók létszáma rohamosan növekedett, az 1872/73 tanév 500 főjével szemben a század végén meghaladta az 1800 főt. A várható további emelkedésre való tekintettel a közoktatásügyi minisztérium korlátlan terjeszkedést biztositó telket keresett a Műegyetem számára Ezt a Lágymányoson találták meg. Itt 1902-ben indult meg az épitkezés. Előbb a kémiai és a fizikai épület, valamint a szilárdsági vizsgálatok laboratóriuma épült fel. Ezeket követően került sor a központi épületre, a mechanikai technológia és könyvtár épületre. Az 1909/10-es tanévben vették üzembe a központi épület 14 tágas tantermét és a 2000 hallgatót befogadó rajztermeket. Az uj Műegyetemet Ferenc József király 1910 május 25-én nyitotta meg ünnepélyesen, de az épitkezés csak 1911-ben fejeződött be. A József-műegyetem az első mérnöki oklevelet 1873ban adta ki. 1901-ben mérnök doktori, 1909-ben pedig sub auspiciis regis doktori oklevél kiadására nyert jogot. Szervezete tananyaga a technológiák, a természet- és műszaki tudományok haladásának és az ipar követelményeinek megfelelően folyamatosan változott. Az építészeti, gépészmérnöki, általános mérnöki és vegyészmérnöki szakosztályok négy évfolyamos szervezeti formája 1871-ben nyert legfelsőbb jóváhagyást. E 4 műszaki szakosztály mellett egyetemes, majd közgazdasági osztálya is volt a műegyetemnek, ebben kereskedők és közgazdászok nyertek felsőfokú kiképzést. A XIX. század utolsó negyedében erőteljes fejlődésnek Indult hazai gyáripar a technológia, az anyag- és gyártmányismeret terén jól képzett gépészmérnököket igényelt. A mechanikai technológiai tanszék vezetője Pilch Ágoston tanár igyekezett ennek a kívánságnak eleget tenni, de a Múzeum körúti épületben a tanszék rendelkezésre álló helyiségek elégtelensége és a szük gazdálkodási keret a szükséges korszerűsítést erősen korlátozta. Ugyanezekkel a nehézségekkel küzdött utódja, Rejtő Sándor tanár is, aki 1889-ben vette át elhunyt tanárának örökét. Csak a lágymányosi komplexum különálló Mechanikai Technológia épülete nyújtott lehetőséget korszerű laboratóriumok, valamint gépipari és textilipari műhelyek elhelyezésére és berendezésére. Itt az oktatás 1909-ben indult meg. A textilipari technológia a 3. évfolyam második felének kötelező tárgyaként heti 4 óra előadással és 2 óra mühelyi és 1 óra laboratóriumi gyakorlattal szerepelt a tantervben. A mühelyi gyakorlat elemeinek elsajátítására szabadon választható tárgy ként a heti két órás fonó-szövőipari műhelygyakorlat nyújtott lehetőséget.