Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

A kilencedik félév heti 8 és a tizedikben heti 32-32 óra a diplomaterv elkészítésére szolgál. Ezután az államvizsga következik. Az oki. vegyészmérnöki képesités komoly elméleti tudással jár, ami azt jelenti, hogy a mérnök kutatómunkára is alkalmas. Kellő számú jelentkezés esetén a tanszék szakmérnöki képzést is indit. Erre oki. mérnöki diplomával lehet beiratkozni. A 4 féléves oktatás után azok, akik vizsgáikon átlagon felüli eredményeket értek el, doktorátust is szerezhetnek, amihez doktori disszertációt kell készíteniük. Ennek megvédése és egy politikai vizsga jogosit a doktori cim viselésére, szaktárgyakból ujabb vizsga nem kell. Az iparból is évente 2-3 szakember szerzi meg a műszaki doktori cimet. 2.7 Textil-iparművészek képzése Hazánkban az iparmüvészoktatás közel 100 esztendőre tekinthet vissza. 1880-ban alapitották az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolát, mely a mai Magyar Iparművészeti Főiskola jogelődje volt. A textiltervező szakosztály 1911-ben alakult meg. 1912-ben már specializálódtak a szakok: himzés, kézifestés, valamint filmnyomás oktatására került sor. A textil szakosztály oktató tevékenysége az 1920-as években a mindennapi élet és a gyáripar igényeihez közeledett. 1927-ben került sor a gyáripari technológia oktatásának bevezetésére, de csak a 40-es évek közepén, Kozma Lajos igazgatósága alatt valósult meg az a törekvés, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik mind a kézműiparban, mind a gyáriparban, sőt az iparoktatásban is megállják helyüket. j Az iskola főiskolává szervezésére már az 1938-ban rendezett Iparművészeti Kongresszus javaslatot tett, de megvalósítására csak a felszabadulás után, Schubert Ernő igazgatósága alatt, 1949-ben került sor. A megváltozott társadalmi igény az iparművészeti oktatás uj formáját és a képzés uj szemléleti alapelvét teremtette meg. A Főiskolát a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971. évi 20. számú törvényerejű rendeletével - elnevezését megtartva - egyetemi rangra emelte. Ennek megfelelően szervezeti módosításokra és oktatási reform végrehajtására került sor. Ettől az időponttól kezdve az iparművész képzés az érettségi bizonyítvánnyal lezárt középiskolai oktatásra épült. A főiskolai felvétel további előfeltétele a választott szaknak megfelelő gyakorlati jártasság /1-2 éves nagyüzemi gyakorlat/ igazolása. Az utóbbi években közel tízszeres volt a túljelentkezés. Alapvető fontosságú tehát a felvételi vizsgák helyes módszere, a tehetség kiválasztása. B3