Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)

Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése

tanszék felállítására a Műegyetemen. 1938-ban 30.000 P-t adományozott a rövide­sen meginduló Textilkémia tanszék céljára, további 20.000 P-t pedig külföldi ta nulmányutak fedezésére. A Textilkémia tanszék megszervezője első tanára, Csűrös Zoltán volt, aki szerve ző és kutató munkájával megalapozta a tanszék hirnevét. Az 1947-től Szerveské­miai technológia néven működő tanszék tananyaga az első évfolyamon egységes vol a szétválás a második évben indult meg: szerveskémiai technológiai és élelmi­szerkémiai tagozatra oszlott. Az előbbiben az óraszám, az utóbbiban viszont az üzemi és laboratóriumi gyakorlat aránya volt nagyobb. Nyolc félév tananyagának elsajátítására és a laboratóriumi munkák elvégzése u­tán szigorlati disszertáció, államvizsga következett, ennek elfogadása okleve­les vegyészmérnöki diplomát jelentett. A tananyag korszerűsítését Csűrös pro­fesszor utódja, dr. Rusznák István tanszékvezető tanár végezte el. A szakemberképzés jelentős bővítését jelentette az a kormányrendelet, amely 1947-ben az Állami Műszaki Főiskola beinditását irta elő, mint a Textilkémia tanszék esti tagozatát. Ennek hallgatói három és fél éven át vettek részt el­méleti előadásokon , látogatták a gyárakat és a kötelező félévi és záróvizsgák után textilmérnöki képesítésről kaptak bizonyítványt. 1951-től ez az esti főiskola egyetemi szintre lépett és a tanulmányi idő nyolc félévre emelkedett, sikeresen letett zárószigorlat pedig már okleveles vegyész­mérnöki cimre jogositott. Az itt nyert képzés annyira megfelelt az ipar igényei nek, hogy ma már minden gyárban vezető állásban is találkozunk az itt végzett mérnökökkel. A Műszaki Főiskola előadói az ipar legjobb szakemberei voltak, akik a hallga­tóknak nemcsak elméleti oktatást adtak, hanem gyakorlati ismereteiket is köz­kinccsé tették. Az előadók maguk Írták meg a tantárgyak jegyzeteit és ezekkel lerakták a magyar textilvegyészeti szakkönyvek alapjait. A tantárgyak ugyanazok voltak, mint a Műegyetem Textilkémiai tanszékének nap­pali tagozatán, talán valamivel kevesebb elméleti tanítással, de lényegesen több tapasztalati útmutatással. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a hall­gatók zöme az üzemekből került ki, sokuknak érettségije sem volt, ha igen, ak­kor is hosszabb ideje kiestek a tanulás gyakorlatából. De az a közvetlen taní­tási hang, ami a Főiskolát jellemezte, mindenkit átsegitett a kezdeti nehézsé­geken. A tananyag főleg a szaktárgyakat ölelte fel és az ezekkel kapcsolatos ismerete­ket, jrJnt szerves kémia, színelmélet, kémiai fizika stb. A szaktárgyak: színe­zék- éz segédanyagkémia, fehérítés, színezés, nyomás, kikészités. Kiegészítésül fonás, szövés és textilgépek ismertetése szerepelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom