Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)
Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése
tanszék felállítására a Műegyetemen. 1938-ban 30.000 P-t adományozott a rövidesen meginduló Textilkémia tanszék céljára, további 20.000 P-t pedig külföldi ta nulmányutak fedezésére. A Textilkémia tanszék megszervezője első tanára, Csűrös Zoltán volt, aki szerve ző és kutató munkájával megalapozta a tanszék hirnevét. Az 1947-től Szerveskémiai technológia néven működő tanszék tananyaga az első évfolyamon egységes vol a szétválás a második évben indult meg: szerveskémiai technológiai és élelmiszerkémiai tagozatra oszlott. Az előbbiben az óraszám, az utóbbiban viszont az üzemi és laboratóriumi gyakorlat aránya volt nagyobb. Nyolc félév tananyagának elsajátítására és a laboratóriumi munkák elvégzése után szigorlati disszertáció, államvizsga következett, ennek elfogadása okleveles vegyészmérnöki diplomát jelentett. A tananyag korszerűsítését Csűrös professzor utódja, dr. Rusznák István tanszékvezető tanár végezte el. A szakemberképzés jelentős bővítését jelentette az a kormányrendelet, amely 1947-ben az Állami Műszaki Főiskola beinditását irta elő, mint a Textilkémia tanszék esti tagozatát. Ennek hallgatói három és fél éven át vettek részt elméleti előadásokon , látogatták a gyárakat és a kötelező félévi és záróvizsgák után textilmérnöki képesítésről kaptak bizonyítványt. 1951-től ez az esti főiskola egyetemi szintre lépett és a tanulmányi idő nyolc félévre emelkedett, sikeresen letett zárószigorlat pedig már okleveles vegyészmérnöki cimre jogositott. Az itt nyert képzés annyira megfelelt az ipar igényei nek, hogy ma már minden gyárban vezető állásban is találkozunk az itt végzett mérnökökkel. A Műszaki Főiskola előadói az ipar legjobb szakemberei voltak, akik a hallgatóknak nemcsak elméleti oktatást adtak, hanem gyakorlati ismereteiket is közkinccsé tették. Az előadók maguk Írták meg a tantárgyak jegyzeteit és ezekkel lerakták a magyar textilvegyészeti szakkönyvek alapjait. A tantárgyak ugyanazok voltak, mint a Műegyetem Textilkémiai tanszékének nappali tagozatán, talán valamivel kevesebb elméleti tanítással, de lényegesen több tapasztalati útmutatással. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a hallgatók zöme az üzemekből került ki, sokuknak érettségije sem volt, ha igen, akkor is hosszabb ideje kiestek a tanulás gyakorlatából. De az a közvetlen tanítási hang, ami a Főiskolát jellemezte, mindenkit átsegitett a kezdeti nehézségeken. A tananyag főleg a szaktárgyakat ölelte fel és az ezekkel kapcsolatos ismereteket, jrJnt szerves kémia, színelmélet, kémiai fizika stb. A szaktárgyak: színezék- éz segédanyagkémia, fehérítés, színezés, nyomás, kikészités. Kiegészítésül fonás, szövés és textilgépek ismertetése szerepelt.