Hetényi Gézáné - Horváth József - Okolitsny Eörs szerk.: Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 1979 (Budapest, 1979)
Bakay Erzsébet, Dr. Dischka Győző, Dr. Kóczy László, Dr. Schmalz József, Tóth Béla, Véber Zoltán, Dr. Vékássy Alajos, Dr. Zilahi Márton: A magyar textilipari szakemberképzés történeti áttekintése
Ä második világháború utolsó hónapjaiban Budapest ostroma idején a hadvezetés a Műegyetem épületeiben is védekezésre rendezkedett be. A harci cselekmények következtében az épületek 20%-os, a berendezések 80%-os kárt szenvedtek. Ezeknek helyrehozatala hosszú időt vett igénybe. A textiltechnológia oktatásának a régi keretekben való ujra-felvételét nemcsak ez a körülmény, de az is késleltette, hogy a tanszékvezető tanár Budapest eleste előtt Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. 2.4 Budapesti Műszaki Egyetem és Állami Műszaki Főiskola A felszabadulást követő évek oktatási politikánkban jelentős változást, a mérnök képzés területén jelentős fejlődést hoztak. A kormányzat az ország iparosodására vonatkozó célkitűzéseknek megfelelően, nagy gondot fordított a műszaki felsőoktatásra és ezen belül a textilmérnök képzésre is. 1947-ben - a Műszaki Egyetemnek mintegy "leányvállalataként" - megalakult az Állami Műszaki Főiskola. Ennek 5 tagozata közül kettő: a Textilmechanika és a Textilvegyészet, a textilmérnök képzés céljait szolgálta. Az ÁMF létrehozásának célja kettős volt: segíteni a nyomasztó mérnök-hiányon, hogy az országépitéssel meginduló ipari termelés műszaki feladatait elláthassuk; lehetőséget adni a mérnök képesítés megszerzéséhez azoknak a jól felkészült műszakiaknak, akiknek anyagi vagy politikai okokból az elmúlt rendszerben erre nem volt lehetőségük. Az ÁMF 3 éves időtartamú - diplomaterv készítéssel és államvizsgával lezárt esti képzés keretében biztosított lehetőséget a textilmérnöki oklevél megszerzésére. /A hallgatóknak, tanulmányaik megkezdése előtt, lehetőségük volt - a középiskolai anyag felfrissítését szolgáló - előkészítő tanfolyamon résztvenni. /Az oktatás heti 20-25 órában, tehát igen nagy óraszámban történt; az oktatásban való részvétel lehetőségét a vállalatok munkaidő-kedvezménnyel biztosították. Az ÁMF a nagyobb ipari központokban, kihelyezett, vidéki tagozatokat is létesített, igy pl. Győrben 1950-53 tanévekben Textilmechanikai tagozat működött. A Textilmechanikai tagozaton belül lehetőség nyilt a hallgatók további - fonás, szövés, hurkilás és konfekció irányú - szakosítására. A "Fonó szakirány" szorosan vett szaktárgyai - egy félévre és egy hétre vetitve - az alábbiak szerint alakultak:
